Timi még gimnáziumba járt, amikor találkozott a Dugó becenevű, jóval idősebb férfival. A lányt, aki szerény körülmények között, falun nőtt fel, lenyűgözte a férfi csillogó autója, pénze, törődése, vonzalma. Az idősebb férfiról nem számolt be családjának, nővérének, így senki nem tudta, hova tűnt, amikor Dugó napokra a lakásába zárta. A férfi pornográf felvételeket készített róla akarata ellenére, ezzel zsarolta. Timi csapdába került, nem akarta, hogy szülei, az egész falu lássa a felvételeket, inkább maradt Dugóval - aki üzlettársaival együtt végül egy kamionba zárta több fiatal fiú és lány társaságában, külföldre szállíttatta és prostitúcióra kényszerítette.
Timi története kitaláció, Durica Katarina Városi Rókák című könyvéből kölcsönöztük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy teljes mértékben fikció, az újságíró legutóbbi könyvéhez, amiben a brüsszeli prostitúciót (is) mutatja be, elmondása szerint több tucat Timiéhez hasonló történetet hallgatott végig.
Timi - ha valódi lenne - egyike lett volna annak a 647 magyar származású gyerek között, akit 2015 és 2016 között regisztráltak, az emberkereskedelem áldozataként. Ebben az időszakban az Unióban regisztrált áldozatok több, mint fele volt magyar.
Az ENSZ Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala (UNODC) definíciója szerint emberkereskedelemnek számít az emberek haszoncélú toborzása, szállítása, áthelyezése, rejtegetése vagy befogadása erőszakkal, csalással vagy megtévesztéssel.
“Az emberkereskedelem nem feltétlenül a szexuális célú kizsákmányolása egyértékű. Azon belül van a szexuális- és munka célú kizsákmányolás, vagy ház körüli rabszolgaság” mondta el Kiss Dóra, a Hintalovon Alapítvány munkatársa a Vénusz Projekt epizódjában, amiben az ECPAT nemzetközi gyermekvédő egyesület és a Hintalovon közös tanulmányáról beszélt. “Van olyan szexuális célú kizsákmányolás, ami nem feltétlenül kötődik az emberkereskedelemhez - ilyen például a prostitúciós célú vagy online térben zajló kizsákmányolás, a kényszerházasság és a turizmus területén zajló kizsákmányolás is.”
Az ECPAT jelentés emellett kiemeli a turizmus szexuális kizsákmányolásának felszámolásának fontosságát és a korai házasságot: itthon, mint sok más Európai Uniós országban is 16 év az alsó korhatár, tehát megvalósulhat egy olyan helyzet, hogy a menyasszony és a vőlegény számára a lagziban gyerekpezsgőt bontanak. A probléma itt nem a meggondolatlansággal, a fiatal szerelemmel van: a házassággal, emeli ki Dóra, könnyen lehet leplezni az emberkereskedelmet.
Ennek, mint régiós kutatásokból kiderült, fokozottan ki vannak téve ennek a roma kisebbség lány tagjai, mert az önkormányzati dolgozó, aki elbírálja a házassági kérvényt (értelmi és testi érettség alapján, de az érzelmi érettséget nem figyelembe véve) a tradíció, a hagyományok nevében megadja az engedélyt, azok ismerete nélkül.
De a kiszolgáltatottság minden formájában különösen veszélyeztetettek a mélyszegénységben vagy állami gondozásban élő gyerekek is, azok, akik korábban is fizikai vagy lelki abúzust éltek át. Becslések szerint Magyarországon jelenleg a több, mint 20.000 gyermek él állami gondozásban és a teljes lakosság mintegy 12 százaléka a nemzeti szegénységi küszöb alatt. Az Eurostat adatai szerint 2019-ben a 16 év alatti gyermekek 21,6%- át, a 16–24 év közötti fiatalok 23,5%-át veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség.
Minden esetben áldozatok
Anna egy gyermekotthonban vált a szexipar áldozatává - írja az Utcajogász Egyesület egy, 2018-ban általuk képviselt gyermek ügyéről. A lány fiatalon elvesztette édesapját, anyja rokkant, és egy ideig állami gondozásban élt testvéreivel. Anna az anya lakhatásának rendeződése és a gyerekek visszagondozása után sem tudott kiszabadulni a prostitúcióból. Először 15 éves korában kapott pénzbüntetést tiltott prostitúció szabálysértése miatt, hamarosan azonban ismételt elkövetés miatt 50.000 bírságot kapott. Mivel a családnak nem volt pénze a bírságra, Annának ezt a bírságot öt nap elzárásra kellett volna változtatnia - ha az Utcajogász illetve az adományozók nem léptek volna közbe.
“A gyermekek minden esetben a prostitúció áldozatai, nem “elkövetői.” A gyerekeknek védelemre és nem büntetésre van szükségük” emelte ki ekkor az Utcajogász Egyesület, kihangsúlyozta azt, hogy Anna és más, szexuális célú kizsákmányolásban érintett kiskorúak büntetése, pénzbírságra való ítélése valóban kontraproduktív. Anna, a korábban említett Timivel ellentétben valós személy, és csupán egyik a túl sok, Magyarországon a szexuális kizsákmányolásnak áldozatul eső gyermek között.
Az unió területén azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatok 64%-a gyermek, a gyermek áldozatok 7,4%-a pedig 11 éven aluli.
Itthon 2019-ben összesen 225 ügy került a bíróság elé gyerekek szexuális kihasználása (emberkereskedelem, kerítés, kitartottság, “gyermekpornográfia” és “gyermekprostitúció” kihasználása). Az ECPAT országjelentés azonban kiemeli: ez a valódi esetszámnak csak töredéke lehet, hiszen az ilyen típusú bűncselekmények között nagyon magas a látencia.
Fontos hozzátenni azt is, hogy a (nem véletlenül idézőjelben használt) gyermekpornográfia és gyermekprostitúció kifejezések nem helytállóak, hiszen ezekben az esetekben nem lehet szó önképességről, saját döntésről, minden esetben kihasználásról és kizsákmányolásról beszélünk. Az előbbire az Interpol a “gyerekkel szemben elkövetett szexuális erőszakról készült felvétel” kifejezést ajánlja, az utóbbit pedig 2020 óta az emberkereskedelem részeként kezeli a magyar kormány.
És bár az Alkotmánybíróság 2020 júliusában (részben Anna történetének és az Utcajogász Egyesület munkásságának köszönhetően) kimondta, hogy a prostitúcióra kényszerített kiskorúak nem büntethetők, az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös tanulmánya szerint még mindig hosszú út áll az ország előtt, ha meg akarja szüntetni a kiskorúak szexuális célú kizsákmányolását az ország legszegényebb területein, a turizmusban és online.
Online
Az ECPAT tanulmány során, mintegy 9000, 18 év alatti kamasz válaszai alapján a kamaszok 39%-ától kértek már erotikus képet online chatbeszélgetés során. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint 2020 első felében az interneten jelentett illegális tartalmak 41,6%-a minősült „pedofil tartalomnak” - és ennek mintegy 23,7 százalékát minősítette az NMHH gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalomnak. Ez a szám az utóbbi 10 évben brutálisan megnövekedett: 2011-ben ez az arány még csak 7,7% volt, és a pandémia idején brutális emelkedésnek indult.
Szintén az NMHH kutatásából derült ki, hogy a 11-16 éves magyar gyerekek 2%-a találkozott olyan, szexuális jellegű tartalommal, ami miatt kényelmetlenül érezte magát, 3% találkozott olyan személlyel, aki vele egyidősnek próbált kiadni magát az interneten, 4% számolt be arról, hogy valaki nagyon “nyomult rá” és kérte, hogy képet küldjön magáról, és 9%-kal fordult elő vele az, hogy egy ismeretlen kapcsolatba lépett vele a közösségi médián.
Egy másik, a BeSocial által készített kutatás szerint a kiskorúak 39%-ától kértek már erotikus fotót az interneten. A 14 alattiak körében ez a szám 33%. És a megkérdezettek 7 százaléka (lányok között 5%, fiúk között 10%) tett eleget a kérésnek.
Ezek a számok brutálisan nyomasztóak annak tükrében, hogy a Kaleta-ügy kapcsán kiderült az is, hogy Magyarországon nincsen egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén sem - emeli ki a Hintalovon Alapítvány. Az egykori perui nagykövetet 2020 nyarán egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Budai Kerületi Bíróság, illetve 540.000 forint büntetésre, miután 19 ezer gyermekek felé elkövetett szexuális erőszakot is tartalmazó, pornografikus felvételt találtak a laptopján.
Még mindig nem az oktatás része a közösségi média helyes használata. Bár hivatalosan sok közösségi oldalnak van alsó korhatára (ez az Instagram, a Twitter, a Facebook és a TikTok esetében is 13 év) ezeket könnyen ki tudja játszani egy, az okostelefonok közelében felnőtt gyermek.
Szintén jellemző az, hogy a népszerű közösségi média oldalakra, amiknek alapvetően szigorú a meztelenségre vonatkozó szabályzata (kivéve az itthon egyébként is kevésbé használatos Twittert), az OnlyFans vagy más pornografikus oldalakról könnyen átszivároghatnak meztelenséget részben tartalmazó felvételet. TikTok-on a top 5 OnlyFans-hez kötődő hashtagen több milliós nézettség van, Instagram-on pedig több, mint 2 millió #onlyfans hashtaggel ellátott poszt. Több tucat olyan pornósztár van, aki sokmilliós követőtáborral rendelkezik, és egyre vékonyabb a vonal a közösségi média-sztár és a pornószínésznő között - mint azt Bella Thorne, a Disney-színésznőből lett influenszerből lett Only Fans sztár esete is mutatja.
Valóban nem létezik olyan algoritmus, ami meg tudná különböztetni a művészeti célokból készült meztelen fotókat és a pornografikus képeket. És a társadalom egészére nézve nem is okoz problémát az, hogy az olyan hírességek, mint Kim Kardashian vagy Emily Ratajkowski fedetlen keblekkel pózolnak a tükör előtt. Azzal azonban van a probléma, hogy ez a fiatalok számára is normalizálja a pornóhoz közel álló, vagy soft-porn képeket.
Mivel ezeket a profilokat a közösségi média oldalak nem fogják (és nem is tudnák) véglegesen letiltani, a szülőkre és az intézményekre hárul az a feladata, hogy megfelelően informálják a fiatalokat arról, hogy mit lehet én mit nem.
Mert lehet, hogy egy felnőttnek teljesen nyilvánvaló, hogy amit egyszer feltölt az internetre, az ott is marad, de ha egy gyermek ezt csak a közösségi médián eltöltött évek után tanulja meg, esetleg néhány meztelen snap vagy Insta-story után, az már rég késő.
“A prevenció területén elég fontos, hogy pont amiatt, hogy ennyi megjelenési formája van a szexuális kizsákmányolásnak, egészen máshogy kell megközelíteni az online térben zajló dolgokat meg például a prostitúciós célú kizsákmányolást, de minden esetben iszonyatosan fontos az, hogy edukáljuk azokat, akik a gyerekek körül vannak, és magukat a gyereket is,” mondta el Kiss Dóra, a Hintalovon Alapítvány munkatársa a Vénusz Projekt epizódban. A Hintalovon Alapítvány egyébként a Yelon felületén informálja a gyerekeket és a szülőket is az online világ veszélyeiről, a szexualitásról, az egészséges kapcsolatokról.
Hallgasd meg az egész beszélgetést: