A férfiak bemutatnak
Az elmúlt pár hónapban két olyan bemutatóra figyeltem fel, ahol a társadalom egészére akartak valami nagyot és relevánsat mondani: Lányi András Felforgatók című könyvét hat férfi mutatta be, a civilek Klímatörvényét kilenc férfi. Vajon a tartalomban megjelentek a nők szempontjai is?
„Legyél az, aki lenni akarsz” – de hogyan?
Írt egy 63 oldalas programot az MKKP, de az a választók számára nem nyilvános. Interjú Neulinger Ágnessel a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 2026-os választásokra írt programjának nőjogi és LMBTQ fejezetéről.
Szavazhat-e az ember a Tiszára, ha queer, és bizonyára jó okkal nem ígértek neki semmit?
No zsákbamacska-policy: amellett fogok érvelni, hogy számos okból szavazhat.
Szüksége van-e a feminizmusnak Dobrev Klárára?
A Demokratikus Koalíció (DK) számos női szavazó számára reális alternatívának tűnhet, különösen azért, mert Dobrev Klára személyével tudatosan azt sugallják, hogy kiemelten számítanak a női választókra. A kérdés azonban továbbra is adott: mit tenne a párt konkrétan a nőkért, ha hatalomra jutna?
Mit ígér a TISZA a nőknek és mit nem?
A TISZA Párt nyilvánosságra hozta 2026-os választási programját, amelynek 240 oldalából öt (5) foglalkozik kifejezetten a nőket érintő kérdésekkel. Bár a terjedelem önmagában nem kiugró, a magyar politikai és társadalmi kontextusban mégis jelentős: Magyar Péter személyét bántalmazási vádak övezik, így különösen fontos megvizsgálni, mit ígér a párt a nőknek egy esetleges győzelem esetén.
A hárem mint nem(csak) erotikus intézmény: A nők szultanátusa az Oszmán Birodalomban
Cikksorozatunk második részében a Szulejmán c. sorozat mögötti történelmi valóságot tárjuk fel. Vajon a hárem tényleg a forró erotika világa volt, ahogy itt nyugaton szeretjük hinni? A kép ennél jóval bonyolultabb.
Gyermektelen vagyok, de szeretném elmesélni, miért
Nincs gyerekem. A legtöbb embernek fogalma sincs, miért. Ítélkeznek, pedig el sem tudják képzelni, mi vezetett ide.
A hárem mint politikai intézmény: A Szulejmán feminista értelmezése
A Szulejmán című sorozat látlelet arról, hogy a nők hogyan teremtettek mozgásteret maguknak egy olyan korban, ahol hivatalosan nem rendelkezhettek hatalommal, mégis gyakran ők formálták a birodalom döntéseit.
Az LMBTQ+ és a feminista mozgalom közös ügyei: miért szükséges együttműködni?
Noha a nőjogi és LMBTQ+ polgárjogi törekvések helyenként valóban különböznek, ezek - álláspontunk szerint - sosem állnak közvetlenül szemben egymással, sőt, számos esetben közös értékek és követelések mentén mozdulnak. Ilyen értékek és követelések az önazonosság, a más emberekkel való kapcsolatok szabad megválasztása, vagy épp a testi önrendelkezés és az ezekhez kapcsolódó jogok követelése.
Az én testem, a te tested, a mi testünk 2. fejezet: A lengyel abortuszjog sorsa fontos figyelmeztetés Magyarországnak
Lengyelországban a kormányváltás a várakozásokkal ellentétben mégsem oldotta meg a szigorú abortusztörvény problémáját. Vonjuk le a tanulságot: azt a politikai erőt, amelynek bizalmat szavaztunk, hatalomra kerülése után számon kell kérni - Magyarországon is.