Hogyan vehetjük vissza a hatalmat a Fidesztől?

Az újabb választási vereség sokunknak volt hatalmas csalódás. Mi lesz most? Hogyan tovább? Elmondjuk, mit tehetsz te is ahhoz, hogy a hatalmat mégis visszavegyük a Fidesztől.

A választás utáni napon mindenki frusztrált volt a környezetünkben, de mostanra nyugottabbak már a kedélyek. Sokan kérdezgetik, mi lesz most. Hogyan tovább? Mi a következő lépés? Mit tehetünk?

És rájöttem, hogy régóta tudok egy jó választ. Már egy ideje motoszkál bennem. Hát tessék, leírom nektek.

A válasz, hogy keresd fel a képviselődet.

Jó eséllyel fideszes a képviselőd, tehát bizonyos dolgokra előre fel kell készülnöd. Például nem biztos, hogy könnyű lesz bejutni hozzá. De választópolgárként jogod van fogadó órát kérni (és kapni). Azt nem kell az orrára kötni, hogy az ellenzékre szavaztál. Ez teljesen mindegy. Ő a képviselőd, rajta keresztül garantálja a törvény a jogodat az államügyekbe való beleszólásra.

A necces rész persze itt jön, mert most mindannyian még némiképp frusztráltak vagyunk. De hidd el, bármilyen jól esne is leordítani a kedves képviselő úr (még annál is nagyobb eséllyel úr és nem asszony, mint amekkora eséllyel fideszes, szóval pokolba a polkorrekt fogalmazással) fejét, ez nem jó taktika.

Higgadtnak és udvariasnak kell maradnod. Ha jelenetet rendezel, kidobnak és soha vissza se engednek. De ha kimért és tárgyilagos vagy, többet elérhetsz, mint gondolnád.

Előre tervezd el, miket akarsz mondani neki. Gyűjtsd össze azokat a konkrét ügyeket, amikben változást szeretnél. Például lehetnek ezek a kampány során felvetett ügyek: a kórházak állapota, az oktatás fejetlensége, az Isztambuli Egyezmény bevezetése a családon belüli erőszak felszámolásáért. Gondold át az érveidet is. És hogy mit fogsz tőle konkrétan kérni.

Elmondhatod például, hogy gratulálsz a győzelemhez (haladó szint: szívből gratulálsz a győzelemhez, ezervattos mosoly, kézrázás), és most szeretnéd, ha a következő ciklusban kiemelt figyelmet fordítana a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére. Itt hozz egy személyes példát: az unokatestvéred esetét, akit a rendőrök lebeszéltek a feljelentés megtevéséről, amikor megverték otthon. Mondd el a képviselő úrnak, hogy ez szerinted elfogadhatatlan. És hogy elvárod, hogy tegyen az ügy érdekében. Kérdezd meg, mit tud az Isztambuli Egyezmény tartalmáról. Hogy tudja-e, hogy az Egyezmény továbbképzéseket ír elő a rendőröknek, hogy megtanulják szakszerűen kezelni a hasonló eseteket. Nem tudta, kedves képviselő úr? Nos, máris tanult valami újat.

Tudom, egy fecske nem csinál nyarat. Ma tanult egy új tényt az Isztambuli Egyezményről, de holnap úgyis a pártérdek mentén szavaz majd.

De képzeld el, hogy nem csak te mész el hozzá fogadóórára. Hanem akár másik tíz ellenzéki választópolgár is.

Amikor először hallja, talán elereszti a füle mellett.

De amikor tizedszerre mondják el neki, jó eséllyel szöget üt a fejébe.

Akár össze is foghattok. Barátaiddal leülhettek átbeszélni a konkrét ügyeket, amik fontosak számotokra. Aztán mindenki egyen-egyenként elmegy a képviselőjéhez. A képviselő uraknak persze nem kell elárulni, hogy összebeszéltetek. A lényeg, hogy udvarias legyél, nagyon-nagyon udvarias — de határozott.

Fel kell készülnöd rá, hogy a képviselő úr megpróbálja majd elmagyarázni neked, miért Soros mindenért a hibás. Hogy a migránsok miatt nincs pénz a helyi általános iskolában krétára. De légy bölcs. Ezeket engedd el a füled mellett. Tarts ki az eredeti mondandód mellett, ne hagyd, hogy kifacsarja a szavaidat.

Ezt egyébként úgy hívják, képviseleti demokrácia.

Már a nevében is benne van: egy képviselőn keresztül szólhat bele minden állampolgár az ország ügyeibe.

Mint mondtam, régóta motoszkál bennem a gondolat, hogy a magyar embereknek meg kéne már tanulni, milyen is a valódi képviseleti demokrácia. Angliai tartózkodásom alatt saját szememmel láttam, amint a képviselők felkeresésének pofonegyszerű taktikája működik. Igenis működik. De itt nálunk, Magyarországon négyévente ikszelünk egyet, aztán várjuk a csodát. És mikor nem jön a csoda, hibáztatjuk az aktuális kormányt.

Pedig a demokrácia az állampolgárok aktív politikai jelenléte nélkül halálra van ítélve. Gondolj csak bele. Ha az emberek egy jelentős része rendszeres kapcsolatban állna a képviselőjével, a képviselőknek sokkal nehezebb lenne a pártérdek mentén cselekedniük.

Ha az emberek rendszeresen szembesítenék a képviselő urakat azzal, hogy nem tetszik nekik a jelenlegi politika iránya, sokkal kevésbé működne olajozottan a NER.

Ha az emberek folyton figyelnék a képviselőjük tevékenységeit, sokkal kisebb lenne az esély a sikkasztásra.

Mert mi vagyunk a munkaadók. Ők az alkalmazottaink.

Mert bár a hajó van fölül, és alatta a tenger — a nép tengere —, azért a víz az úr.

Tehát ha megemésztettük a választások eredményét és azon gondolkozunk, hogyan tovább, mit tehetünk mi magunk: itt a válasz. A képviseleti demokráciát nekünk, állampolgároknak kell aktívan művelni.

Irány most kikeresni a képviselőd fogadóóráját. Ha nincs neki, felhívni az irodáját és kérni egyet személyesen.

És irány ezt a cikket megosztani a barátaid között. Szervezzetek egy közös vacsorát/sörözést/kávézást, amikor megbeszélitek, ki-ki milyen ügyet fog a képviselője elé tárni.

És aztán: munkára fel, polgártársak. Mert sokan vagyunk, akik kormányváltást akartak, és bár a rendszer és az elit ellenünk dolgozik, attól még mi vagyunk a nép.

Miénk lesz a végső szó.

 

 

A szerző további cikkei itt a blogon:

Olajszörnyek, átfektetés és Trump

Metszetszemlélet — Mi kell egy igazi rendszerváltáshoz?

Minden, ami emberi — A mítoszok esete Puzsérral és a metszetszemléletű aktivizmussal

 

Nézd meg ezt a videót is!

 

Kommenteléshez oszd meg a bejegyzést a saját faladon! ;)