Vettél virágot annak a „különleges kis táncosnak”? Minden évben élvezettel nézem végig a két lányunokám szereplését a Dance Foundation-nél (Tánc Alapítvány). A legutóbbi előadásukon a „Suttogó szél”-t (balett), az „Elvarázsolt eső”-t (balett) és a „Kürtök és trombiták” (sztepp) adták elő. Csodálatos ünnepe volt ez mindannak a jónak, amit a tánctól kaptak. Tudományosan is kimutatták, hogy a tánc fejleszti a kreativitást, a problémamegoldó- és a kommunikációs készséget, a kockázatvállalást, a rendezett gondolkodást és a társasági tudatosságot.

Szerző: Mary Bawden

És akkor ott van még a nosztalgia is. Emlékszem a saját táncszerepléseimre. Volt egy olyan év, amikor a július 4-ei ünnepségen szerepeltem; a rákövetkező évben „Csalogány” voltam, később pedig még „Mary Poppins”-t is alakítottam. Hétről hétre jártam táncolni, és hétről hétre egyre jobban beleszerelmesedtem a mozgásba. Voltam olyan szerencsés, hogy Olga Frickertől és Sheila Darby-tól tanulhattam a balett művészetét. Darby asszony a Cecchetti Ballet nemzeti tanácsának tagja volt, és ő bátorított a profi táncos karrierre. Nekem nem is kellett külön hangsúlyoznia a tánc fontosságát. A mozgáskultúra-órák serdülő- és felnőttkoromban is mindig megérintették a szívemet. A tánc egy állandó biztos – és biztonságos – pont, kellemes kaland volt egy változó világban. És mindig többet akartam. Ezért vitt a tánc messze túl a gyermekkori emlékeken.

Felnőttként BA-t szereztem modern táncból a Riverside-i Kaliforniai Egyetemen, MA-t hitéletből (hangsúllyal a táncon) a kaliforniai Fullerton Remény Nemzetközi Egyetemén, és egy kaliforniai tanítási engedélyt. A Soul to Sole Choreography (Lélektől Talpig Koreográfia) és a DA:NCE (Dance Awareness: No Child Exploited – Éberség a Táncban: A Gyerekek Kihasználása Ellen) alapítója vagyok. 20 éven át vezettem táncos istentiszteletet az egyházközösségemben és könyvet is írtam a témáról. 2016-ban szerelembe estem a „Kaliforniai álom”-mal és az új dokumentumfilmmel Misty Copeland-ről, az Amerikai Balettszínház első fekete prímabalerinájáról. Bátran kijelenthetem tehát, hogy a tánc vezérszurkolója vagyok.

Itt azonban szünetet kell tartanom. Jól figyeljetek, mert a kultúránkat átitatja a gyerektánc, és mert jómagam is tánctanár vagyok…

Fontosnak tartom a tánc művészi jellegének megőrzését és a gyerekek gondoskodó, fejlesztő, nevelő jellegű oktatását is. Éppen ezért nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy országszerte egyre több táncstúdióban fordul elő egyre gyakrabban a szexualizált, tárgyiasító mozgás már 12 éven aluli gyerekek tánccsoportjaiban is. Ezek a stúdiók/tanárok gyakran gondolkodás nélkül adják tovább a gyerekeknek a médiakultúrában látott mozdulatsorokat. Kézzelfogható a kulturális átfordulás az egészséges, a gyerekek korának megfelelő táncból az egészségtelen, nem az ő korukhoz illő táncba.

Hiperszexualizált, tárgyiasító mozgás

Mielőtt folytatnám, szeretném tisztázni, hogy pontosan mit is értek a „szexualizált, tárgyiasító mozgás” alatt. Az APA (American Psychological Association – Amerikai Pszichológiai Egyesület) lányokról készült jelentése rámutat mindazon összetevőkre, amelyek megkülönböztetik az egészséges szexualitást az egészségtelentől. E kritériumok alkalmazásával elemezhetjük a táncstúdiók koreográfiáját is, beazonosítva a negatív mozdulatokat: pucsítás, ajaknyalás, ujjnyalás/-szopás, mell- vagy ágyéksimogatás ill. tapogatás vagy azokra mutogatás, ágyékmarkolás, obszcén gesztusok, szuggesztív összedörzsölődés, csábító kellékek és általános megjelenés. A szexuális menü pedig egyre csak bővül.

Álljon itt csak egy példa arra, hogyan táncolnak 8-9 éves kislányok a táncóráikon és versenyeken (figyelem: felkavaró tartalom).

Ez nem táncművészet. Egyáltalán semmiféle művészetet vagy kreativitást nem népszerűsít. Ez hiperszexualizálás, és kifejezetten rosszat tesz a tánc megítélésének, ha a legkülönbözőbb kulturális hátterű közönség nézi a médiában, vesz róla mintát és követi. És ami még rosszabb, normalziálja az APA jelentésében definiált egészségtelen szexualitást.

DA:NCE (Dance Awareness: No Child Exploited – Éberség a Táncban: A Gyerekek Kihasználása Ellen)

Mivel sokan szeretik a táncot, és sok tánctanárt is legalább annyira aggaszt ez a kulturális trend, mint engem, egy sor olyan anyagot adtam közre, amelyek különböző megoldási lehetőségeket kínálnak a tánctanításhoz, különös tekintettel a 12 éven aluli gyerekekre, „DA:NCE (Dance Awareness: No Child Exploited – Éberség a Táncban: A Gyerekek Kihasználása Ellen)” címmel a weboldalamon (Soul to Sole Choreography). Ezekből következik itt egy rövid összesítés:

1. Egy négyperces videó a gyerektánc szexualizálódásának problémaköréről. Kérlek, oszd meg Facebookon.
2. Egy 30 (vagy 17, korhatár-besorolási kategóriától függően) perces, kutatási eredményekre épülő videó, amelynek kifejezetten az a célja, hogy – szakértők bevonásával – felhívja a figyelmet a gyerekek védelmének fontosságára a táncoktatásban.
3. Egy tájékoztató PowerPoint prezentáció, amelyet bárki letölthet és tarthat a segítségével előadást a témáról a saját közösségeiben.
4. Bátorítás a Youth Protection Advocates in Dance-hez (Ifjúságvédelem a Táncban) való csatlakozásra. A Y.P.A.D. egy országos táncstúdió-hitelesítő szervezet, amely az egészséges mozgáskultúra kritériumainak (és még sok minden másnak) megfelelő táncstúdióknak oszt tanúsítványokat. Számodra és az egész ország számára is sokat jelent a tagságod.
5. Egy nemzeti táncpetíció a National Center on Sexual Exploitation (NCOSE – Nemzeti Szexuális Kihasználás Központ) támogatásával, amely kifejezetten a táncstúdiók figyelmét célozza felhívni a 12 éven aluli gyermekek tárgyiasításának problémakörére.

Ha szereted a táncot, kérlek, oszd meg a fenti anyagokat más szülőkkel és nagyszülőkkel. Bár 100%-ban támogatom a tánc művészetét, a helytelen használatát teljes mértékben vállalhatatlannak tartom. Rengeteg teljesen helyénvaló, csodálatos és kreatív módon használhatjuk a koreográfiát – de sajnos legalább ennyiféleképpen lehet eltorzítani is a mozgást; ahogy az élet oly’ sok más területén, úgy itt is a miénk a felelősség, hogy hogyan döntünk, mit választunk. Kérlek, állj mellém – hívjuk fel együtt a figyelmet a művészetet eltorzító tánctrendekre és a gyerekek hiperszexualizálását normalizáló tánc kulturális elfogadására. Válasszunk és támogassunk egészséges mozgásformákat a művészetekben és gyermekeink életében. Felelősségemnek érzem a gyermekek védelmét, a felnőttek tájékoztatását és a gyermekek korának megfelelő táncművészet népszerűsítését jelenkori médiakultúránkban.

Most pedig mennem kell – vár egy csokor virág. Semmi pénzért ki nem hagynám a soron következő redlands-i táncelőadást. Alig várom! Csatlakozz az egészséges mozgás ügyéhez, a tánc művészetéért és a gyerekek tárgyiasítása ellen!

Mary Bawden tánctanár, a kaliforniai Redlands-ben él a férjével, Richarddal. Rajong a táncért és a kutatásokkal is alátámasztott előnyeiért. A DA:NCE és a Soul to Sole Choreography alapítója; előbbi a gyermekek védelmét szorgalmazza, utóbbi pedig az evangéliumnak a tánc nyelvén való kommunikálásához kínál konkrét eszközöket.

Eredeti megjelenés itt. 

Fordította: Németh Gábriel

A szerző egyéb nézeteitől elhatárolódunk - a szerk.