A Wikipédia még mindig a legelterjedtebb online enciklopédia, amit fiatalok, diákok és felnőttek is rengeteget böngésznek, itthon és külföldön is. Ezért nagy probléma az, hogy a honlap nem támogatja a nőket – és ez kapcsolatban van az oktatással, az általános műveltséggel. A Wikipédiát meg tudjuk változtatni rövid, a tananyagot pedig hosszú távon, és a kettő következhet egymásból.
A Wikipédia 2001-ben került fel az internetre, a Nupedia utódjaként. Mára 303 nyelven több, mint 48 millió szócikk érhető el az oldalon, amit körülbelül 77 millió felhasználó szerkeszt. Pár kattintás után ugyanis bárki kiegészítheti, javíthatja a meglévő leírásokat, esetleg újat adhat hozzá. Az ötödik leglátogatottabb oldal, hozzávetőlegesen 32 millió látogatóval naponta. A floridai központú nonprofit Wikimedia Alapítvány üzemelteti, de az írás önkéntes alapon történik. Azt viszont egyáltalán nem mondhatjuk, hogy egyenlő elbánásban részesülnek a nemek az oldalon – a nők több tekintetben is alulmaradnak a Wikipédián.
Ironikus módon még a Wikipédián is van egy szócikk arról, hogy mennyire szexista az oldal (angolul ITT, magyarul ITT). Eszerint a szerkesztők körülbelül 90%-a (jellemzően európai vagy amerikai) férfi, csupán 9%-a nő, és kevesebb, mint egy százaléka transznemű. Ezek a számok különböző nyelvek esetében eltérnek, de a nők aránya csak néhány esetben haladja meg a 16 százalékot. Részben ennek a következménye pedig az, hogy a nőkről és a nők számára érdekes témákról szóló szócikkek száma alacsony, azok pedig rövidek és hiányosak.
Angol nyelven a biográfiák csupán 17 százaléka szól nőkről, és ennek a 17%-nak is csak a 20 százaléka tartalmaz illusztrációt is. A nőkre vonatkozó szócikkek ugyanakkor kevesebb adatot, forrást és hiperlinket is tartalmaznak. Statisztikák szerint ezek több nemre és családi állapotra vonatkozó részt tartalmaznak mint a férfiak esetében. Például a nők életrajzaiban négyszer annyiszor szerepel az elvált (divorced) kifejezés, mint a férfiakéban angol nyelven. Már akiről egyáltalán írnak.
A benzol gyűrűs szerkezetét bemutató angol Wikipédia-oldal három paragrafust szentel a férfi kémikusokra, akik a kutatáson dolgoztak, de csak egyetlen mondatot írnak Kathleen Lonsdale-ről, aki végül bebizonyította a tézist. Amikor Donna Strickland 2018 októberében megnyerte a fizikai Nobel-díjat, az egész világon ismertté vált a neve. Konkrétan ekkor vált ismertté: a díjkiosztó estéjén még saját Wikipédia szócikke sem volt. Bár munkásságáról 2018 márciusában már született Wikipédia-anyag, azt nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy nincs elég külső hivatkozás a munkásságáról.
Donna Strickland
Még egy kritika: ahogy a Guardian leírja, a Wikipédia önkényesen dönti el, hogy „mi fontos”. Itt példának hozza fel azt, hogy a pornószínésznőkre vonatkozó cikk sokkal átláthatóbb, részletesebb, tehát jobban szerkesztett, mint az női filozófusokra, vagy női tudósokra vonatkozó (a Guardian egyébként az angol nyelvű szócikkeket hozta fel példának, azokat át is kozmetikázták azóta, „szerencsére” a magyar lapokkal viszont még mindig lehet példálózni).
Ha hazai pályán nézzük, rögtön feltűnhet a különbség például Nemes Nagy Ágnes és Szabó Magda női Wikipédia-oldala és Szabó Lőrinc vagy Márai Sándor szócikkének terjedelme között. Pécsi Eszterről, az első magyar mérnöknőről csak két rövid fejezet számol be, pedig neki köszönhetjük a margitszigeti fedett uszoda és a Fiumei úti baleseti kórház terveit, és ő dolgozott az amerikai Columbia-egyetem toronyházain is. Ezzel szemben kortársának, Breuer Marcellnek képekkel illusztrált, műveit listába szedő és életpályáját fejezetekre bontó szócikkel állít emléket a Wikipédia.
Pécsi Eszter
Az már nem a Wikipédia hibája, hogy ezek a nők az általános oktatásból is kimaradnak, de elég nagy probléma. Bár az oktatási területen végzetteknek négyötöde nő, az órákon valahogy kimaradnak a nők a tananyagból. Sem a közép-, sem pedig az emelt szintű történelem érettségi tételeiben nem említik meg azt a tényt például, hogy az 1956-os forradalom után hat nőt is kivégeztek. Ugyanígy nem tanítják azt sem, hogy az abortusz mikor lett legális itthon. Bár rengeteg nő publikál és publikált az utóbbi évszázadokban fontos és élvezetes könyveket, ezek közül csak nagyon kevés kerül bele az úgy nevezett irodalmi kánonba, és ha lehet, ennél is kevesebb az általános iskolák, gimnáziumok tananyagába.
Ami közös a Wikipédiában és az oktatásban: mindkettőből hiányoznak a nők és mindkettő befolyásolja az átlagember tudását. Tehát, ha a helyzet változatlan marad, a sikeres és inspiráló nők a feledés homályába fognak merülni.
A Wikipédián megemlíteni a feminizmust már egy vita kezdeményezése. Ez nem is meglepő, a legtöbb ilyen honlapon, például az Urban Dictionaryn is minden feminizmushoz vagy női joghoz kapcsolódó kifejezés szarkasztikusan, férfi szemszögből, kifejezetten negatívan íródott. Ami például kimondottan ijesztő: a feminizmusról a Wikipédián nagyjából ugyanannyit írnak, mint az antifeminizmusról – pedig az előbbinek a teljes történelmét és legfontosabb alakjait is megpróbálják leírni. Nem vitás: a férfiak, akik az internetes tudástárat szerkesztik, nem értenek egyet vele.
Hasonló folyamatok zajlanak az oktatásban is: a gender studies szakon kívül még a felsőoktatásban is csak elvétve találkozik olyan kurzussal az ember, ami a nőkről szól (pl. történelem női szempontból, női irodalom vagy női mozgalmak). A feminizmusról jó esetben pár mondatot írnak a történelemkönyvek, amiket az iskolások lapozgatnak, a nemek közötti fizetési különbséget vagy nemi erőszakok számát pedig ritkán jelzik grafikonok a szociológiával foglalkozó tankönyvekben.
Gyakorlatilag képes valaki úgy diplomát szerezni, hogy nem tudja meg, mi az a feminizmus, és hogy két kezén meg tudja számolni, hány híres nőről tanult.
Az, hogy a tananyagban a férfiak dominálnak, köztudott tény, de nem mindenki gondolja úgy, hogy ezen változtatni kéne. És sajnos amíg a magyar állami oktatást egy olyan kormány irányítja, aminek miniszterelnöke nyíltan nem foglalkozik nőügyekkel, nem is számíthatunk nagy előrelépésre az ügyben. Ezzel ellentétben a Wikipédiát kezelő Wikimedia Foundation beismeri, hogy a Wikipédia jobb lenne, ha nagyobb mennyiségű nő dolgozna rajta. Elfogadja a kritikákat, és beismeri a nők helyzetének problémáját az oldalon, sőt igyekszik segíteni a helyzeten. Több olyan együttműködés is született az utóbbi pár évben, ami a „női tartalmak” számának növelését és minőségének emelését próbálta elérni. A Women in Red nevű szervezetnek köszönhetően például több, mint 17 ezer női biográfia került fel az oldalra az utóbbi három évben. Idén nyáron a London Tech Week keretein belül, a Bloomberg irodájában rendeztek Edit-a-thon eseményt, ahol olyan művésznőkről, cégtulajdonosnőkről, női jogászokról és szerkesztőkről készítettek leírást, akiknek eddig nem is volt saját szócikke. Egyre több tanfolyam, képzés indul, ami a nőket tanítja és inspirálja arra, hogy aktívan részt vegyenek az internet formálásában, akár kódolóként, akár egyszerűen Wikipédia-szerkesztőként. Ezek a kezdeményezések nagyon hasznosak, de ahhoz, hogy igazi változás álljon be a Wikipédia nemi egyensúlyában, globális változásra lenne szükség: több női szerkesztőre, több női szócikke, kevesebb nőgyűlölő hozzáállásra, kevesebb antifeminizmusra.
Fontos ez, mert ha a fiatal lányok, akik iskolai előadásra készülnek a Wikipédiával, és az interneten szörföző kíváncsi nők többet olvashatnának inspiráló, erős művésznőkről, tudósnőkről, orvosnőkről és úgy általánosan, nőkről, talán mernének nagyobbat álmodni. Mert a nők igenis fontos tagjai a társadalomnak, eredményes kutatók, jó politikusok, csodás művészek és cseles újságírók, és megérdemlik azt, hogy erről tudomást szerezzen a nagyvilág. És mert bár az oktatást nem lehet pár kattintással megváltoztatni, a Wikipédiát, ami sokak tanulásának az alapja, igen.
Rutai Lili
Kapcsolódó posztjaink:
A Legyen Szabad a Nem! pályázat első helyezettje: Horvát Sára: Lányok az iskolapadban, fiúk a tankönyvekben
A Legyen Szabad a Nem! pályázat - Rutai Lilivel megosztott - második helyezettje: Szabó Flórián Leonárd: Lány vagyok, de apuka leszek c. slam poetry videója.