Az Állami Számvevőszék szerint minél magasabban képzett egy nő, annál kevesebb gyereket vállal. Teljesen igaz. Nekem két A4-es oldalnyi ötletem van rá, hányféle módon lehet a diplomás nők gyerekvállalását ösztönözni. Onnan tudom, hogy pont ennyi, mert megírtam Novák Katalinnak levélben!
Nem feltételezem, hogy elolvasta. De én legalább kiadtam magamból. És most nyilvánossá teszem, hogy ti is lássátok!
Miért nem akar egy középosztálybeli nő gyereket?
Mert akar. Tényleg. Ki van kutatva. Csak tipikusan kevesebb lesz a végső gyerekszám, mint amit fiatal lányként tervezett.Évtizedek óta a megkérdezett fiatalok kb. 2.5 gyereket terveznek (vagyis 2 és 3 között). De hosszútávú utánkövetés alapján az jött ki, hogy végül átlagosan eggyel kevesebb gyerek születik meg a tervekhez képest.
De miért?
A válasz kiderül a következő javaslatlistából, amit két diplomás, közélosztálybeli kismamaként küldtünk el Novák Katalinnak pár évvel ezelőtt.
KIÁLTVÁNY: Miért nem akar a
középosztálybeli magyar nő (még egy) gyereket szülni?
(Nem a karrierje miatt, hanem) …mert gyereket nevelni kimerítő. És manapság túl gyakran magányos feladat. Az emberiség történelme során ez sose volt egyetlen ember – az anya - kizárólagos feladata, hanem a nagycsalád, és a közösség közös ügye volt!
És mi segítene azon, hogy ez megváltozzon?
• Ha a szülés utáni „apa szabi” nem csak 5 nap lenne. Hanem a CSED, GYED (GYES?) időszakát egymást közt tetszőlegesen feloszthatná a két szülő, vagy akár egyszerre is igénybe tudná venni.
Például: Apa és Anya is otthon van fél évig, de utána anya csak a gyerek másfél éves koráig igényelhetné a GYED-et (két éves kor helyett – mert azt a fél évet Apa használta fel).
Vagy például: Anya van otthon egy évig, utána pedig Apa van otthon egy évig.
Harmadik példa: Mindketten otthon vannak egy évig.
• Sokkal több bölcsődei férőhely kéne, hogy ne csak azok jussanak be állami (ingyenes), vagy állami támogatott (kedvezményes) magán bölcsődébe, családi napközibe, akiknek már a munkába állásuk miatt a legnagyobb szükségük van rá. Hanem az otthon lévő (segítség nélkül maradt) anyáknak is legyen heti 1-2 délelőttjük, amikor elmehetnek orvoshoz, ügyet intézni vagy postára.
(Megjegyzés: Vagy csak bámulni a híg levegőt, ezzel megelőzve az egyre nagyobb problémát jelentő anyai kiégést. Ami egyrészt a további gyermekvállalás akadálya, másrészt akár a válási statisztikákon is ront.)
• Sokkal több ingyenes vagy kedvezményes játszócsoportra (védőnői szolgálatok feladatkörében esetleg?), baba foglalkozásra lenne szükség, ahol a 3 éven aluli gyerekeket le lehet mozgatni, fárasztani. Így nem az anya kizárólagos feladata lenne a gyerek egész napos szórakoztatása – különösen esős napokon, vagy járni még nem tudó gyerekek esetén, amikor a játszótér se opció.
(Megjegyzés: Ilyenek léteznek, de nem mindenhol, vagy csak nagyon ritka időpontban, ami vagy belefér a kisgyerekek alvási napirendjébe, vagy nem. Ha több időpontból lehetne válogatni, elérhető közelségben, és olcsón, akkor sokkal többen vennék igénybe.)
• Sokkal több kivilágított játszótérre lenne szükség, hogy télen délután 4 után ne legyen bezárva a gyerek a lakásba kettesben anyával.
• Óvodások, alsótagozatos iskolások számára havi egy „ott alvós” éjszakai ovi/suli, hogy a (segítség nélkül maradt) szülők is kimozdulhassanak otthonról, illetve neadjisten kialudhassák magukat.
(Megjegyzés: Bár a pedagógus hiány miatt az is csoda, ha a kémia órát kémia tanár tartja meg. Ezért kéne sokkkkal több pedagógus, hogy beleférjen az ottalvós extra szolgáltatás.)
• Nyári szünetekre elérhető táboroztatási lehetőség, de főleg magasabb színvonalú és elérhetőbb (egész) nyári napközi/ügyelet az alsó tagozatos iskolások felügyeletének megszervezésére.
(Megyjegyzés: Az ügyeletet elméletileg kötelező biztosítani, de vagy könyörgéssel vagy nyomásgyakorlással az intézmények arra próbálják a szülőket rávenni, hogy csak rettenetes végszükség esetén vegyék igénybe – a tanárhiány miatt. Illetve ha van is ügyelet, a kapacitáshiány miatt nem igazán gyerekbarát, a szükséges nyári feltöltődésre módfelett alkalmatlan.)
• Home office lehetőség támogatása családos munkavállalók esetén – főleg nyáron.
(Megjegyzés: Főleg a pandémia óta ez egyre általánosabbá vált, de még mindig egyfajta „munkáltatói kegy”, míg ennek lehetővé tételét központilag kéne elősegíteni. Akár kötelezéssel, akár kedvezményekkel a munkáltató számára vonzóvá tenni a „kegy gyakorlást.”)
• Rugalmas munkaidő az apáknak – pl a kötelező 9:00 órás munkakezdés egy órás utazással számolva reálisan 19:00 órás hazaérkezést jelent. Ami kisgyerekes családoknál azt eredményezi, hogy az apák teljesen kiesnek a gyerek életéből. Ami se a gyereknek, se apának nem jó. Anyának pedig megterhelő.
(Megjegyzés: A törzsidő +egyéni beosztású munkaórák rendszere egyre több munkahelyen már alapvetés, de még mindig van sok munkáltató, aki külső körülmény által nem indokolva ragaszkodik egy fix beosztáshoz, ami a családosoknak nem kedvez. Központilag kéne érdekeltté tenni a munkáltatókat, hogy ezt a lehetőséget biztosítsa legalább a családosoknak. Apáknak, és anyáknak is.)
• Óvodában, alsó tagozatban sok szülőnek megoldhatatlan, hogy 18.00-ra (tipikus intézményi nyitvatartási idő) odaérjen a gyerekért. Főleg ha ő maga 8-tól 18-ig dolgozik.
• Ingyenes vagy kedvezményes online mamakörök, vezetett beszélgetős csoportok kismamáknak (mint a védőnői szolgálat kiterjesztése?)
(Megjegyzés: Létezni létezik ilyen, de bőven kevés, és drága vagy nem elérhető.)
• Tájékoztató filmek kifejezetten apáknak, amik a gyereknevelésben és gyerek gondozásában való részvételt pozitív fényben tüntetik fel (amihez hozzátartoznak a mindennapos háztartási feladatok is).
(Megjegyzés: Román mintára +10 nap szabadság járhatna a szülés után, ha apa részt vett egy apa felkészítő tanfolyamon.)
(Megjegyzés #2: Az a megoldás, hogy az otthonmaradást igazságosan elfelezzük, vagyis először Anya van otthon egy évig, utána pedig Apa egy évig, lehetséges a hatályos jogszabályok szerint, csak nagyon kevesen tudnak róla, és nincs megteremtve ennek a kultúrája se társadalmi szinten, se a vállalati szférában.)
• Motiváló filmek, hogy elvált apaként is részt kell venni a gyerek életében.
• Kamaszoknak iskolai, de tanórákon kívüli projektek szervezése (filmkészítés, színház, könnyűzenei szervezett „banda” alapítás tanári támogatással, számítógépes játékos felügyelt iskolai versenyek) – így levéve a szülőkről az állandó aggódást, hogy hol kóborol a gyerek.
(Megjegyzés: lásd. tanárhiány)
• Meddőségi kivizsgálások, kezelések logisztikai és anyagi megkönnyítése.
(Megjegyzés: Nem a lombik klinikák beszántásra gondoltam.)
• Fiatal lányok iskolai felvilágosítása a meddőséget okozó betegségek tüneteiről, megelőzéséről.
(Megjegyzés: Bár létezik ilyen, jó lenne, ha ezt nem a „kéznél lévő védőnéni” intézné 12 év alatt vagy kétszer. Hanem egy olyan szakember, aki kifejezetten jártas a gyererekkel való kommunikációban.)
• Szülészeteken és csecsemőosztályokon az anyák sokkal teljeskörűbb kitanítása szoptatásról, gyerekgondozásról, szülés utáni depresszióról, altatásról, hordozásról, levegőztetésről, szoptatás alatti táplálkozásról, hasfájásról, mozgásfeljődés támogatásáról stb.
• Elérhető és ingyenes, esetleg a terhesgondozás keretében kötelező szülésfelkészítés – online.
• Szülészorvosok, védőnők kötelező kommunikációs tréningje – éves szinten ismételve.
• Szülészetek metálhigiéniás szempontból történő minőségellenőrzése.
• Terhes vitaminok állami ártámogatása.
• Akadálymentesítés – a babakocsival való közlekedésre tekintettel. Különösen tömegközlekedés, mozgólépcsők, közintézmények, járdák esetén.
• A munkába visszatérő kismamák felmondási védelmének erősítése.
• Családi pótlék indexálása, emelése.
• A 10+10 milliós CSOK jelenleg csak a kiemelkedően drága, újépítésű ingatlanokra felvehető. Ezt csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak. A CSOK-ot ki kell terjeszteni olyan családokra is, akik nem a felső-középosztályhoz tartoznak!
• A felsőbb évfolyamos (gimnázium, szakközép) képzések a különböző nemi betegségekről (pl. HPV, chlamydia, herpesz), a megfelelő védekezésről, a női hormonegyensúly és tudatos női lét megéléséről – külön oktatás a fiúknak is!
• Kiemelt figyelem olyan betegségek korai felismerése érdekében, mint: endometriózis, PCOS, inzulinrezisztencia, korai petefészek kimerülés.
• Az orvosi egyetemeken a nőgyógyász képzés során külön tárgyként oktatni a fent említett témákat, a legjellemzőbb mai betegségek korai felismerését. Endometriózis esetén sokszor hosszú évek telnek el a helyes diagnózis felállításáig. Nagyon kevesen értenek e terület laparoszkópos műtéti megoldásához.
• A petesejtadományozás lehetőségeinek kibővítése. A jelenlegi szabályozás túl szigoró, ezért évente több száz (ezer?) pár veszi igénybe külföldi termékenységi klinikák kezeléseit több millió forintért. Csehország a legnépszerűbb célállomás. Sajnos a gyermekvállalás idejének kitolódásával egyre több pár szembesül a petesejtek elégtelen számával és minőségével. Sokszor ezt már csak donor tudja megoldani. Rendkívül előremutató lenne, ha itthon is ki lehetne bővíteni a petesejtdonorok körét, hiszen keveseknek van olyan családtagja, aki alkalmas lenne donornak.
• A hímivarsejt adományozás körüli jogszabályi anomáliák felszámolása, a donorok körének bővítése, a külföldi hímivarsejtek behozatalának megkönnyítése. Ajánlott cikk: Még fizetnek is érte, még sincs elég magyar donorsperma (hvg).
• Összeségében a termékenységi kezelések körüli jogszabályi akadályok felszámolása, az adminisztráció megkönnyítése.
• A várólisták rövidülése az állami klinikákon.
• A női hormonpanel-vizsgálatok TB általi támogatása (háziorvos nem írhatja ki, állami kórházban a nőgyógyász is csak kifejezett indikációra).
• Ellenérték nélküli dajkaanyaság bevezetése, ahol a gyermeket a pár közeli hozzátartozója hordhatja ki.
• Szabad orvosválasztás a terhesség és a szülés során, a hálapénz felszámolását célzó szabályozás alól a nőgyógyászat kivétele, a magán lombikcentrumok újbóli megnyitása.
Ha mindez megvan, akkor UTÁNA el lehet kezdeni arról papolni odafentről, hogy szüljenek a magyar nők. Kedves Novák Katalin! Egy gyerek felneveléséhez első sorban lelkierő kell. Ha ez nincs, akkor a világ pénze se pótolja. A fiatal lányok számára is nagyon rossz marketing, hogy lépten nyomon kimerült anyakat látunk. Ezért egyre jobban félünk, és kivárunk a családalapítással. Minel később szül valaki, annál kevesebb gyereket vállal.
Kevesebb ereje van az embernek diplomaszerzés és szakmai tapasztalatszerzés után, 28-33 évesen, mint 21-24 évesen. Ezért gondolom, hogy főként erőt kell „spórolni” az anyák számára. Központilag segítsük ki őket, és könnyítsünk az életükön. Főleg, ami a hétköznapok működtetését illeti.
Reméljük, a hosszú listánk segít benne, hogy ezeket az intézkedéseket a Kormány átgondolja!
Üdvözlettel:
Dr. P. L. N. és L. N., sokdiplomás, sokgyerekes anyukák