Karantén idején mindenki sokat lóg a gép előtt. De mielőtt az ember online kommentháborúba kezd (vagy akár csak egyetlen kommentet is ír), nem árt egy-két dolgot alaposan végiggondolni. Adunk 4 plusz 1 tippet, hogy milyen kérdéseket tegyél föl önmagadnak, mielőtt az interneten kommentelsz.

Mindannyian kerültünk már ilyen helyzetbe: egy ismerős megoszt egy kényes témájú cikket, az alatta lévő kommentek pedig teljesen kiverik nálunk a biztosítékot. Ezek nem értenek semmit! – kiáltjuk, és felvesszük a kesztyűt, hogy jól elmagyarázzuk nekik a tutit. Aztán hirtelen hajnal három, egymás felmenőivel már hipotetikus intim viszonyt ápol mindenki, de ezek még mindig nem értenek semmit... Hol rontottuk el? Mit lehet tenni, hogy legközelebb ne kerüljünk ilyen helyzetbe?

(1) Mi a célom?

Legelőször is érdemes tisztázni önmagunkkal, hogy micélból is írom a kommentet. A cél legtöbbször a következők egyike:

– Meggyőzni az illetőt, hogy nincs igaza.

– Meggyőzni a többi olvasót, hogy az illetőnek nincs igaza.

– Egy másik nézőpontból rávilágítani a kérdésre.

– Támogatni egy elnyomott kisebbség tagjait a kiállásommal.

– A saját érzelmeim megnyugtatása.

Ezek mind értelmes célok. De érdemes tudatosítani, melyik is pontosan a célom egy adott komment megírása előtt.

Ugyanis ha például az illetőt akarom meggyőzni, azt valószínűleg empátiával és higgadt együttérzéssel tudom a legjobban elérni, nem pedig támadással/személyeskedéssel.

(2) Mibe fog ez nekem kerülni?

Mindannyian belefutottunk már olyan kommentháborúba, amire eredetileg három percet szántunk, de végül egész délután folytatódott. Egy ilyen szitunak érzelmi és testi következményei is lehetnek (idegesség, depresszió), de még az emberi kapcsolataink is kárát láthatják. Érdemes tehát jó előre fölmérni, megéri-e nekünk az adott vita.

A társadalmi aktivizmus fontos színtere az internet, de nem minden kommentháború éri meg a belefektetett energiákat. (Helyette például írhat az ember blogbejegyzést, ami potenciálisan több emberhez eljut, mint a komment. ;) A SzabadNem folyamatosan várja a lelkes vendégszerzők jelentkezését! ;) )

(3) Mik a saját érzelmeim a témával kapcsolatban?

Érdemes ezzel is tisztában lenni már az elején. A személyes érintettség jó kiindulási alap lehet egy vitában... csak tudjunk róla, ha ez a helyzet.

(4) Kinek a falán, milyen csoportban vagyok?

Nem mindenhol érdemes beszállni a vitába. Ha egy ismerősöd falán történik a vita, esetleg előtte megkérdezheted őt személyesen, mit gondol, beszállj-e. A nyilvános (Public) posztok alatti kommentedet pedig a teljes baráti köröd orra alá dugja majd a Facebook!

Ha pedig egy olyan kisebbség érdekében szólalsz fel, aminek nem vagy tagja (férfiak szexizmus ellen, fehérek rasszizmus ellen stb.), érdemes különösen körültekintően viselkedni, nehogy akaratod ellenére csak ronts a helyzetükön.

(+1) Hol fogok leállni?

Minél hosszabb egy online vita, annál kevésbé szokott produktív lenni. Ne feledjük azonban, hogy MINDEN PILLANATBAN megtehetjük, hogy egyszerűen kiszállunk.

Nem tartozunk senkinek semmivel.

Ha például a vita viszonylag higgadt mederben folyt, BÁRMIKOR mondhatod ezt: „Továbbra sem értek egyet a fent elmondott okok miatt, de most abba kell hagynom a beszélgetést.”

Ha a vitapartnered emiatt gúnyol, és ünnepli a győzelmét, akkor egyértelmű, hogy ő nem a produktív eszmecsere miatt állt szóba veled, hanem azért, hogy legyőzzön. Az ilyen ember troll, és nem érdemes vele foglalkozni.

Végül pedig: aktivistának lenni nem jelenti azt, hogy minden harcot meg kell vívnod. Erre egyikünk sem képes! A legfontosabb, hogy akár beszállsz, akár kimaradsz egy vitából, ez legyen a te saját, jól átgondolt DÖNTÉSED.

Ginny Brown