A nők szenvedése „normális”? Egy alulértékelt betegség

Ugyanolyan arányban érinti az embereket, mint a cukorbetegség, ellenben kezelésének finanszírozottsága mindössze az utóbbinak öt százaléka. Érdemi kutatása csak a közelmúltban kezdődött. A kiváltó okot a mai napig homály fedi, a kezelésre sokszor hosszú éveket kell várni, és tartós gyógymódot a radikális műtéten kívül eddig nem sikerült találni. Költői kérdés: csak nem azért, mert nőgyógyászati betegségről van szó? – Antoni Rita írása
A tizenéves ausztrál Karlie Wilkinson az elviselhetetlenségig fokozódó, rendszeres alhasi fájdalmaktól szenvedett. Menzeszkor a tünetei tovább erősödtek, nem tudott iskolába menni, napokig csak feküdt és kínlódott. Hiába vitte édesanyja több orvoshoz panaszaival, azzal szerelték le, hogy a lányának semmi baja, az egész „a fejében van”, sőt, mivel a tünetek közt puffadás is szerepelt, azzal is megvádolták, hogy helytelenül étkezik. Végül vakbélműtétre (!) küldték, és akkor derült ki, hogy Karlie-nak valójában endometriózisa van.
A fiatal nő állapota a megfelelő irányú kezelésnek köszönhetően sokat javult, de nem felejtette el a korábbi megpróbáltatásokat: petíciót indított azzal a követeléssel, hogy a kormány az érintettek számával arányos költségvetés hozzárendelésével gondoskodjon az endometriózisban szenvedő nők megfelelő támogatásáról. A petíciót 110 ezren írták alá, Greg Hunt egészségügyi miniszter pedig személyes válaszában kért bocsánatot és biztosította Wilkinsont nemzeti akcióterv létrehozásáról.
Jellemző tünetek, a diagnózis felállítása
Endometriózisnak azt a kórképet nevezzük, melynek során a méh belső falát borító méhnyálkahártya (endometrium) a méh üregén kívül kívül is megjelenik. A ciklusnak megfelelően ugyanúgy megvastagszik, mint a méh belső falán található nyálkahártya, csakhogy nem tud a menstruáció során kiürülni, ezért ragacsos szövetté alakul és gyulladást, erős fájdalmakat, súlyosabb esetekben pedig szervösszenövéseket okoz.
A Guardian cikksorozattal igyekezett felhívni a betegségre a figyelmet. Az ezekben megszólaló páciensek beszámolói szerint az endometriózis drasztikusan rontja az életminőséget, tönkreteheti a nők karrierjét, párkapcsolatát, gyerekvállalási terveit. Többen számolnak be arról, hogy rettegnek a következő menstruációjuktól, vagy egy új szerelemtől, illetve arról, hogy a betegség miatt nem tudtak az általuk választott foglalkozásban elhelyezkedni és otthoni munkavégzésre kényszerülnek.
Ha panaszaikkal orvoshoz fordulnak, a fizikai fájdalmaik mellé még lelki traumát, megaláztatást is begyűjthetnek: sok esetben nem veszik őket komolyan. Globális átlagban 7-10 év telik el a tünetek megjelenésétől kezdve, mire a beteg megkapja a diagnózist, és az idő előrehaladtával egyre valószínűbb a súlyos szövődmények megjelenése. A Női Egészségért Alapítvány hazai felmérése szerint Magyarországon az átlag 4,6 év.
László doktor szerint ezeket az adatokat árnyalhatja, hogy e betegség esetében diagnózis csak műtéti úton állítható fel. – A típusos panaszok jelentkezése esetén számos páciens kap gyógyszeres kezelést (mivel az endometriózis ösztrogén-szenzitív betegség, a hormonális fogamzásgátlók általában jó hatásúak) de facto diagnózis nélkül. Nagy részüknél a tünetek ennek hatására csökkennek vagy megszűnnek, és nem szükséges őket megoperálni. Ha erre mégis sor kerül – például meddőség esetén, amikor nem járható út a petefészkek leállítása –, a modern szakmai ajánlások szerint nem szoktuk a hasat felnyitni, hanem laparoszkópiát végzünk.
A laparoszkópia (hastükrözés) során a beteget elaltatják, apró metszéseket ejtenek a köldökén és a lágyékánál, szén-dioxidot vezetnek a hasüregébe, majd optikai műszert juttatnak be és annak segítségével belülről áttekintik a kismedencéjét. Ha beigazolódik az endometriózis, egyúttal eltávolítják az endometriotikus plakkokat, cisztákat illetve szétválasztják az összenövéseket, majd utókezelésként a beteg gyógyszereket kap.
– A betegek sokszor csodát várnak a műtéttől, így fontos őket tájékoztatni arról, hogy ez sem jelent az endometriózisra végleges megoldást – hívja fel a figyelmet a szakorvos. – A tünetek sajnos öt éven belül 50 százalékos eséllyel kiújulnak. Végleges megoldást az endometriózisra csak a méh, a petefészek és a petevezetők eltávolítása jelent – ekkor az esetek 98 százalékában a betegség megszűnik –, ugyanakkor ezt a radikális műtétet még a családtervezés lezárultával is csak alapos megfontolás után végezzük el.
Az érintettek érdekképviselete külföldön és itthon
Az elmúlt évek óta világszerte zajlik a tudatosságnövelés e betegségről: endometriózisban szenvedő hírességek állnak elő és hívják fel a figyelmet a saját és betegtársaik helyzetére. Susan Sarandon és Whoopi Goldberg az elsők közt szólaltak fel, őket Jillian Michaels sztáredző, majd Emily Seebohm olimpiai bajnok ausztrál úszónő követte. Hilary Mantel Booker-díjas író, a magyarul is megjelent Farkasbőrben c. történelmi regény szerzője egy szakkönyv előszavában tárta fel saját érintettségét. Oona King brit képviselőnőt a Parlamentből szállította el a mentő, miután összeesett a fájdalomtól – a politikus nyilvánosságra hozta az okot. Legutóbb Lena Dunham színésznő hallatta a hangját: bikinis fotót tett közzé magáról, amin jól láthatók a műtéti hegei, majd azt is megosztotta a világgal, hogy kivették a méhét.
Hazánkban Krámli Kinga tanár és énekesnő robbantotta a bombát 2018-ban: a legnagyobb közösségi oldalon fakadt ki, amiért – mivel tudomása szerint a társadalombiztosítás a számára szükséges műtétből csak heti egyet finanszíroz – 2022-re kapott időpontot. A NEAK közleményben cáfolta az állításokat, azt nyilatkozva, hogy nincs a műtétek számára vonatkozóan korlát és a várakozás legfeljebb két hónap. Krámli esete viszont különösen súlyos volt: nála az endometriózis a bél érintettségével is jár, így a műtét nagyon kockázatos, speciális eszközöket és (nőgyógyászból, sebészből és urológusból álló) szakértői teamet igényel. Ezért ő maga is megerősítette, hogy egy bizonyos orvoshoz ragaszkodik – ami érthető annak fényében, hogy egy félresikerült műtét után akár sztóma kialakítása is szükségessé válhat. (Végül családi segítséggel magánúton időben elvégeztette a beavatkozást.)
Mindazonáltal a kezelés minősége és a finanszírozás mértéke ezzel együtt sem igazodik a páciensek arányához. Ennek részben az is az oka, hogy az orvosok is csak az utóbbi tíz évben kezdik megismerni a betegséget,. – Hazánkban is hiányzik az egységes kezelési protokoll, és nincsenek megbízható statisztikák – mondja László doktor.
A nők szenvedése „normális”?
Pedig a betegség nem új: 1860-ban azonosította be mikroszkóp segítségével Karl von Rokitansky cseh származású német kórboncnok, de a tünetekről már Hippokratész is írt. Ő még mint szervi eredetű betegséget próbálta kezelni, a középkorban azonban a gonoszság büntetésének, a 19. században pedig a vándorló méh okozta „hisztériának” tulajdonítottak szinte minden létező nőgyógyászati panaszt.
– Az endometriózis oka jelenleg nem ismert, de a nemzetközi kutatások kimutattak néhány hajlamosító kockázati tényezőt – mondja a szakorvos. – Ilyen a családi előzmény, a korai első menstruáció, és rövid menstruációs ciklus, a hosszú menstruációs vérzés, a méh vagy a petefészek fejlődési rendellenességei. A kutatások továbbá azt találták, hogy a korábbi gyermekvállalás és a hosszabb, akár egy éven túl is folytatott szoptatás csökkenti az endometriózis megjelenésének esélyét.
Hazánkban az “Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány segíti az endometriózisban szenvedőket: www.noiegeszsegert.hu . Honlapjukon a hazai endometriózis centrumok, valamint az endometriózis-szakértők listája is megtalálható.
/A cikk először az Éva Egészség 2018/1. számában jelent meg./
FACEBOOK-OLDALUNKON MEGTEHETED!



