Mivel az alapjövedelemnél a robotizáció nem megkerülhető kérdés, ezért ezt a cikket a ChatGPT mesterséges intelligencia app segítségével írtam. Lássuk, mire lett jó:
Marx kitűző a rózsaszín tüll ruhán - most hogy, tényleg nincs jobb dolgunk, nézzük meg, miért nagyon is feminista dolog az alapjövedelem.
Az alapjövedelem, más néven általános / feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója a társadalom minden tagja számára garantált minimális jövedelmet biztosít, függetlenül foglalkoztatási státuszuktól vagy jövedelmi szintjüktől. Magyarul attól függetlenül, hogy szüksége van rá. Aki elég gazdag, attól adó formájában nagyjából rögtön vissza is veszi az állam - ami a finanszírozhatósága miatt nagyon fontos.
Az alapjövedelmet számos társadalmi és gazdasági probléma megoldására javasolták: többek között a munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság és a megélhetési költségek emelkedése. Az alapjövedelem azonban feminista kérdés is, mivel képes kezelni néhány olyan sajátos problémát és egyenlőtlenséget, amellyel leginkább a nőknek szembe kell nézniük.
Az alapjövedelem segíthetne a nők által gyakrabban végzett, “láthatatlan”, nem fizetett munka problémájának kezelésében is. Nagy többségben a nők terhe az idős és gyermekgondozás, házimunka, ami alapvető fontosságú, de gyakran nem ismerik el és nem fizetik ki. Az alapjövedelem pénzügyi támogatást nyújthatna az ilyen típusú fizetetlen munkát végző nőknek, és segíthetne értékelni a társadalomhoz való hozzájárulásukat, megkönnyítené, hogy regenerálódni tudjanak.
Hatékony eszköz a nemek közötti bérszakadék áthidalására. A nők átlagosan kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak, és gyakran szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel a munkaerőpiacon. Az alapjövedelem enyhítené az alulfizetett vagy diszkrimináció vagy más tényezők miatt megfelelő munkát vállalni nem tudó nők helyzetét.
Mivel az alapjövedelem sávos adórendszerrel összekötve működhetne csak, ezért az átlagban többet kereső férfiak az alapjövedelemből többet adnának vissza az államnak. Tehát a nemek közötti jövedelmi különbség csökkenne.
Mindemellett az alapjövedelem a nőkre nehezedő szegénységi terhek csökkentéséhez is hozzájárulhatna. A nők nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben, mint a férfiak, és a szegénység aránytalanul nagy mértékben érinti a színes bőrű nőket és az egyedülálló anyákat - Magyarországon például egyedülálló anyának lenni a legnagyobb szegénységi kockázati tényező.
Az alapjövedelem a reproduktív jogok kérdésének kezelését is elősegíthetné, amely az egyének azon jogát jelenti, hogy saját maguk hozzák meg reproduktív és szexuális egészségügyi döntéseiket. Magyarul: azok a nők, akiknek van pénzük fogamzásgátlásra, el tudják kerülni a nem kívánt terhességet, ami mindenki érdeke, hiszen senkinek, de bizonyára leginkább a gyereknek sem jó úgy megszületni, hogy a szülők nem merték, nem tudták volna vállalni, de a terhességet megszakítani sem volt módjuk. Az államnak se jó, mert ugyan látjuk, hogy inkább hagyja ezeket a gyerekeket nyomortelepeken vagy világvégi gyermekotthonokban abuzív közegben felnőni, mint hogy a gyerekre váró meleg párok vagy egyedülállók örökbe fogadhassák őket, de azért ez az államnak akkor is drága mulatság. Költse inkább a pénzt alapjövedelemre.
Különösen fontos feminista aspektusa az alapjövedelemnek, hogy több szabadságot ad a nőknek - például a bántalmazó kapcsolatokból való kilépésre.
A bántalmazó kapcsolatban élő nők anyagi források vagy munkalehetőségek hiányában anyagilag függhetnek a bántalmazójuktól. Elszigetelődtek támogató hálózataiktól, és nem férhetnek hozzá saját pénzügyi forrásokhoz vagy jövedelemszerzési lehetőséghez, ami megnehezítheti számukra a kapcsolatból való kilépést.
Mivel az alapjövedelem személyre szól, ezért ez egy olyan, el nem veszíthető jövedelem lenne, amihez a bizonyára anyagi függést is kialakítani akaró férfinak nincs hozzáférése. Ez fontos, mivel a bántalmazó kapcsolatban élő nők többnyire nem rendelkeznek olyan anyagi forrásokkal, amelyekből megengedhetnék maguknak a lakhatást vagy más szükséges dolgokat, például élelmet és ruhát, ha elhagyják a bántalmazójukat.
Akár “csupán” a rendszer hibájából: ők maradtak otthon a gyerekkel, ők “tudtak” csak félállást vállalni, az általuk végzett munkákat fizeti meg kevésbé “a világ”.
Összességében a pénzügyi függőség jelentős hatással lehet a nők autonómiájára, cselekvőképességére és jólétére. Az alapjövedelem és más, a nőknek pénzügyi támogatást nyújtó politikák segíthetnek a pénzügyi függőség csökkentésében és a nők biztonságának javításában.
Mivel Magyarországon az alapjövedelem bevezetésére valószínűleg csak Brüsszel, a Rezsidémon, a Genderdémon legyőzése, Kárpátalja visszafoglalása és az Ököritófülpösi Stadion átadása után jöhet szóba (nekem is vannak ököritófülpösi barátaim!), ezért érdemes megnézni, hogyan lehetne legalább kísérleti jelleggel Magyarországon is alapjövedelem.
Úgy, hogy mi csinálunk. A legjobb példa a német Mein Grundeinkommen egyesület, (Az én alapjövedelmem), ami egy sorsolási rendszeren keresztül biztosít alapjövedelmet az egyéneknek. A büdzsét a tagok dobják össze kis, havi rendszeres adományokkal, és annyi embernek adnak egy-egy évre alapjövedelmet, amennyi az összedobott büdzséből egy évre előre biztosan kijön. Most januárban 25 embert fognak kisorsolni, és 2014 óta eddig több mint 1000 személynek biztosítottak alapjövedelmet, most havi ezer eurót, ami majdnem kétszerese német a minimális szociális támogatásnak. Vagyis szerényen, de el lehet belőle lenni.
A Mein Grundeinkommen fő célja, hogy több pontos információnk legyen arról, miként hat az emberek életére és a gazdaságra az alapjövedelem. A kísérlet például azt találta, hogy az emberek nem lustultak el, csak azt azokat a munkahelyeket hagyták el, amiket utáltak, és vagy megtartották a munkájukat, - és félretettek, támogatták a gyerekeiket, szüleiket, többet költöttek kikapcsolódásra - vagy olyan munkát vállaltak, amit szerettek, de nem volt rendesen megfizetve.
Emellett a Mein Grundeinkommen kísérlet nyilván megállapította, hogy az alapjövedelem pozitív hatással lehet a jólétre, a kedvezményezettek jobb mentális és fizikai egészségről számoltak be. Amely egyébként egybe vág a világ számos terén végzett kutatással: az alapjövedelemmel kapcsolatban sok kérdés van még, de azt már biztosan tudjuk, hogy az emberekre jó hatással van és nem lustulnak el.
Az alapjövedelem egyik sajátossága, hogy a legkülönfélébb politikai, világnézeti oldalakról is vannak támogatói. (Például Elon Musk… Ettől még lehet jó ötlet.) Ennek számos oka van.
Az egyik ok az, hogy az alapjövedelem számos olyan társadalmi és gazdasági kérdésre ad ígéretes választ, amelyek a politikai spektrum minden szegmensében foglalkoztatják az embereket: a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentése, az egyének és családok számára szociális biztonsága, a megélhetési költségek emelkedését.
Egy másik ok, amiért a különböző politikai hátterű emberek támogathatják az alapjövedelmet, az, hogy az képes kezelni a modern gazdaság kihívásait és bizonytalanságait. Sokan aggódnak a munkahelyek bizonytalansága, az automatizáció és biztos munkaviszonyok visszaszorulása miatt, és persze az ezek nyomán növekvő társadalmi feszültségek miatt - és az alapjövedelem pénzügyi alapot biztosíthatna az embereknek ezekben a bizonytalan időkben.
A harmadik ok az, hogy ez a rendszer egyszerűsítheti a jóléti rendszert és csökkentheti a bürokráciát - ez az, ami miatt az állammal és annak jólléti funkcióival szemben kritikus gazdasági liberálisok is gyakran alapjövedelem-pártiak szeretnek.
Az alapjövedelem a jóléti programok bonyolult hálóját egyetlen, egyetemes kifizetéssel válthatná fel, ami hatékonyabbá és az emberek számára könnyebben hozzáférhetővé tenné a rendszert.
A lényeg az, hogy ha elkezdik állami szinten bevezetni az alapjövedelmet, annak a legfőbb oka az lesz, hogy muszáj. Robotok tudnak termelni: pizzát kihordani, oliva bogyót szedni, porszívózni (vagyis a fizikai munkát végző embereket kiváltani) - és egyre inkább tudnak befektetéseket kezelni, fordítani vagy cikket írni (vagyis a szellemi munkát végzőket is levadásszák).
Csak vásárolni nem tudnak még.
Ahhoz továbbra is emberek kellenek, akik vagy ezt a funkciójukat látják el a gazdaságban, vagy nagyon, nagyon sok bajt okoznak éhesen és idegesen.
xxx
A cikk két hosszabb összefüggő, általam írt része a nemkivánt terhességekből megszülető gyerekek sorsa Magyarországon és utolsó bekezdés. Mindenhol máshol csak a ChatGPT által megadott szövegeket kötöttem össze, esetenként egy picit stilizáltam, hogy ne legyen ennyire kellemetlen “a nem túl okos, de azért stréber egyetemista” szöveg.
Elsőnek egy “alapjövedelem és feminizmus” jellegű rövid írást kértem tőle, majd külön mintegy 10 további kérdéssel mentem bele még néhány lehetséges területbe. Nagyjából kétszer ennyi szövegből hagytam meg a cikkben olvasható szöveget.
Az én tudásomnak a kérdésfeltevésekben volt szerepe, és ott, hogy el tudtam dönteni a válaszokról, hogy megfelelőek-e? (Azok voltak, de bőven bele lehet nyúlni hatalmas ökörségekbe is.)
Mindez angolul folyt, a kapott eredményt a deepl.com-al fordítottam magyarra, alig kellett belejavítani.
A szerző egy berlini alapjövedelem-kísérletet vezet (Circles UBI), ahol azt vizsgálják, mennyire működőképes, hogy egy közösség egy saját fejlesztésű kriptovalutával tulajdonképpen “önmagának” alapjövedelmet ad. Teljes mértékben függetlenül az államtól és annak a pénzétől.