Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez
Magára valamit is adó ember időnként foglalkozik versekkel - most ezt egy egészen kivételesen jó kortárs kötettel tehetjük meg.
Magára valamit is adó ember időnként foglalkozik versekkel - most ezt egy egészen kivételesen jó kortárs kötettel tehetjük meg.
Novák Katalin szeretné megérteni, hogy miért nem szül a magyar. Segítünk, mielőtt egy sokmilliárdos konferenciát szervezne rengeteg férfival.
Mivel az alapjövedelemnél a robotizáció nem megkerülhető kérdés, ezért ezt a cikket a ChatGPT mesterséges intelligencia app segítségével írtam. Lássuk, mire lett jó.
Ha már egy ökológiai katasztrófát örökölnek a fiatalok, legalább oktatást kapjanak, hogy megküzdhessenek vele.
A transzneműek tranzíciójának visszacsinálásáról a neurobiológus, detransz aktivista Eli Kappoval beszélgettünk.
Lipovszky Csengével illatesztétával beszélgettünk a szaglás különlegességéről, a saját testszagunk elfogadásáról, a fogamzásgátló tabletta hatásáról a párválasztásban, a férfiak parfümökhöz való viszonyáról, és hát, persze, arról, ami a címben van.
Az új szabályozás szerint a transzneműek szabadon, öndefiníció alapján változtathatják meg a hivatalos nemüket.
Vitai Sárával és Dittera-Balogh Andreával, a Bi-Tangok biszexuális csoport alapítóival beszélgettünk a biszex férfiak nehézségeiről, a biszexek helyzetéről a melegek között és hogy nem biztos, hogy valaki biszexnek fogja magát gondolni attól még, hogy mindkét nemmel szexel.
A nem várt helyen, de jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkban ezúttal Ács Alexisszel beszélgettünk, aki egy kis alföldi városban lakó családját lepte meg a nagy hírrel.
Amíg a kormány a transzneműek ellen uszít, a transzneműek élik az életüket. Gyakran teljes békében, elfogadásban. A váratlanul jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkban ezúttal Révai Tímeával beszélgettünk, aki negyven évesen bújt elő, és egyébként egy lövész egyesületet vezet.
Az LMBT-közösség nem ilyen láthatóságról beszélt, mint amilyet a kormány adott nekik a választási kampányban. De ha már igen, akkor ott vagyunk mi is az utcákon.
A jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkban ezúttal a hódmezővásárhelyi Gémes Brúnóval beszélgetünk, aki most a Momentum aktivistájaként kampányol a falvakban.
Csapó Krisztina gyászkísérővel ezúttal a klímaszorongás, a mélyalkalmazkodás és a társadalmi összeomlás gender-vetületeiről beszélünk, meg a kis lelkünkről, meg a lappangó társadalmi feszültségekről.
Csapó Krisztina gyászkisérővel, a magyar Deep adaptation mozgalom egyik vezetőjével beszélgetünk, ezúttal a külső és belső felkészülés lehetőségeiről, határairól, arról, hogy mégis hogyan kell, lehet elképzelni az összeomlást, amiről beszélni kell.
A Mélyalkalmazkodás azzal foglalkozik, miként lehet lélekben felkészülni a klíma elkerülhetetlen összeomlásával elkerülhetetlennek látszó társadalmi összeomlásra. Csapó Krisztina gyászkísérővel beszélgettünk. Lesz gender-szál is.
Egy stuttgarti queer egyesület a Meseország mindenkié című könyv üldöztetése elleni tiltakozásul lefordított egy mesekönyvet magyarra és ingyenesen elérhetővé tette. Kedvesek, nem?
A nem várt helyeken jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkben ezúttal Dórával beszélgetünk, aki negyvenévesen bújt elő nembinárisként.
Szíveket tudunk megnyitni. Láthatóságunkban erő van. Ezért akar a kormány élve elásni.
Egy Viva la Vulva falfirka története egy templom falán. Nem az történt, amire tippelnél.
2009-ben már írtam ezzel a címmel egy cikket az LMP blogjára, Hunvald György letartóztatását ünnepelve. Akkor úgy tűnt, hogy egy unalmas demokráciában fogunk bosszankodni és örülni az ország szekerének döcögésén. Ma ugyanezzel a címmel a pedofil-ellenes törvénybe illesztett, “LMBT-propagandát” tiltó passzusra reagálok, és a börtön ránk, LMBT-aktivistákra vonatkozik.
A jól sikerült transz előbújásokat bemutató beszélgetésekben ezúttal Palotai Petrával találkoztunk, aki az első nembináris résztvevője a sorozatunknak.
Misi egy fiatal transz férfi, aki egy vidéki iskolában tanít. A környezete tisztában van transz státuszával, és nincs, nem volt belőle komoly gondja. Vele beszélgettünk.
A Prizma Közösséggel készített, nem várt helyeken jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkban ezúttal többek között egy falusi szalagavatóra látogatunk el.
A Prizma Közösséggel közös sorozatunkban ezúttal Erdélyi Félix történetét mutatjuk be, aki Ukrajnában nőtt fel, a családja még mindig ott van, és így produkált egy jól sikerült transz előbújást.
A nem várt közegekben jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkban ezúttal M-mel beszélgettünk, aki vidéki katolikus közösség aktív tagjaként bújt elő transz férfiként.
Jól sikerült transz előbújások, amik cáfolják, hogy Magyarországot sikerült volna a bayer zsoltoknak és kövér lászlóknak a saját képmásukra formálni.
Ez a cikk úgy jött, hogy egy transz csoportban arról olvastam egy fiatal lány beszámolóját, hogy vett egy kamiont. Ez a mindannapos történet (ki ne venne időnként kamiont?) kapott egy szívmelengető bájt attól, hogy a lány milyen magától értetődő harmóniában volt a családjával és az eladóval. Arra gondoltam: hány és hány hasonló olyan történet van, amik cáfolják, hogy olyan lenne Magyarország, amilyennek a bayer zsoltok akarják látni, láttatni. Úgyhogy íme:
A Miafemme egy feminista, antirasszista, társadalomkritikus podcast, a Spotify toplistája szerint a 24. leghallgatottabb magyar podcast. Wilson Luca és Antonia Vai beszélgetéseiben nem csak a bántalmazó kapcsolatok, és az okos, önálló nők meg az érzékeny férfiak randizási nehézségei kerülnek szóba, hanem a romák helyzete vagy a nackók felvonulása is. Velük találkoztunk. Vay Blanka interjúja.
Karolával és Lucával lassan egy éve készítettünk beszélgetést. Mindketten a harmincas éveikben járó biszexuális nők, akik hosszú előkészületek után éppen akkor nyitották meg addigi kapcsolatukat, hogy a poliamoria, a többszerelműség szerint éljenek. Karola akkor a pasija mellé egy új barátot vezetett be, Luca leszbikus kapcsolatban élt, és épp akkor szeretett bele egy második nőbe is.
Méltán ment nagyot a médiában, hogy Magyarországon lezajlott az első leszbikus esküvő, két menyasszony állt az anyakönyvvezető elé. A csodatétel a szentéletű Semjén Zsoltnak köszönhető: a pár transznemű, és Angyal Elvira évekkel ezelőtt át tudta írni a papírjait, így ő hivatalosan is nő, míg Csillag Tamara már nem, így pusztán a papírokat tekintve mint férfi és nő kötöttek házasságot. Velük beszélgettünk.
Sikerült magunkat egy grafikonnal beparáztatni, hogy a magyar a legkevésbé nyitott társadalom, de azért ez így túlzás.
Transzneműnek lenni alapvetően elég nagy szívás, mi most mégis inkább azzal szeretnénk foglalkozni, hogy sokszor és sok okból jó. Ez az állítás a transzok között is sokszor megütközést keltett, amikor magyar, angol és német Facebook-csoportokban arról kérdeztük az érintetteket, hogy milyen szép, értékes tapasztalatokat köszönhetnek a transzneműségüknek? Vay Blanka összeállítása. fotó: Csoszó Gabriella / FreeDoc
Nemrég úgy álltam volna itt, mint egy jóképű, életének legjobb éveiben járó férfi, aki sokak számára példa értékű házasságban él. Az LMP kezdeményezője és ismert arca voltam, majd a Greenpeace szóvivője, néhány izgalmas és megnyert zöldpolitikai üggyel a hátam mögött nem volt okom a panaszra. Unokákat vártak tőlem.Közben bennem folyamatos életundor hullámzott, és kamaszkorom óta etikai megfontolásokkal tartottam sakkban a halálvágyamat. Minderről a környezetem a lehető legkevesebbet tudta: úgyse tudtak segíteni, megszomorítani pedig nem akartam őket. A halálvágyat és az életundort úgy kezeltem, mint az élet természetes velejáróját. Nem panaszkodtam.Vay Blanka beszéde a Pride megnyitójáról.
Jelentem: az ideológiai világuralom helyett olyan céljaink vannak, mint hogy nyugodtan pisilhessünk abban a vécében, ahol biztonságban érezzük magunkat és hogy át tudjuk íratni a papírjainkat a valóságban használt nemünkre és nevünkre: anélkül nagyon sok megalázó kellemetlenség vár ránk.