2009-ben már írtam ezzel a címmel egy cikket az LMP blogjára, Hunvald György letartóztatását ünnepelve. Akkor úgy tűnt, hogy egy unalmas demokráciában fogunk bosszankodni és örülni az ország szekerének döcögésén. Ma ugyanezzel a címmel a pedofil-ellenes törvénybe illesztett, “LMBT-propagandát” tiltó passzusra reagálok, és a börtön ránk, LMBT-aktivistákra vonatkozik.
A jól sikerült transz előbújásokat bemutató beszélgetésekben ezúttal Palotai Petrával találkoztunk, aki az első nembináris résztvevője a sorozatunknak.
Misi egy fiatal transz férfi, aki egy vidéki iskolában tanít. A környezete tisztában van transz státuszával, és nincs, nem volt belőle komoly gondja. Vele beszélgettünk.
A Prizma Közösséggel készített, nem várt helyeken jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkban ezúttal többek között egy falusi szalagavatóra látogatunk el.
A Prizma Közösséggel közös sorozatunkban ezúttal Erdélyi Félix történetét mutatjuk be, aki Ukrajnában nőtt fel, a családja még mindig ott van, és így produkált egy jól sikerült transz előbújást.
A nem várt közegekben jól sikerült transz előbújásokat bemutató sorozatunkban ezúttal M-mel beszélgettünk, aki vidéki katolikus közösség aktív tagjaként bújt elő transz férfiként.
Jól sikerült transz előbújások, amik cáfolják, hogy Magyarországot sikerült volna a bayer zsoltoknak és kövér lászlóknak a saját képmásukra formálni.
Ez a cikk úgy jött, hogy egy transz csoportban arról olvastam egy fiatal lány beszámolóját, hogy vett egy kamiont. Ez a mindannapos történet (ki ne venne időnként kamiont?) kapott egy szívmelengető bájt attól, hogy a lány milyen magától értetődő harmóniában volt a családjával és az eladóval. Arra gondoltam: hány és hány hasonló olyan történet van, amik cáfolják, hogy olyan lenne Magyarország, amilyennek a bayer zsoltok akarják látni, láttatni. Úgyhogy íme:
A Miafemme egy feminista, antirasszista, társadalomkritikus podcast, a Spotify toplistája szerint a 24. leghallgatottabb magyar podcast. Wilson Luca és Antonia Vai beszélgetéseiben nem csak a bántalmazó kapcsolatok, és az okos, önálló nők meg az érzékeny férfiak randizási nehézségei kerülnek szóba, hanem a romák helyzete vagy a nackók felvonulása is. Velük találkoztunk. Vay Blanka interjúja.
Karolával és Lucával lassan egy éve készítettünk beszélgetést. Mindketten a harmincas éveikben járó biszexuális nők, akik hosszú előkészületek után éppen akkor nyitották meg addigi kapcsolatukat, hogy a poliamoria, a többszerelműség szerint éljenek. Karola akkor a pasija mellé egy új barátot vezetett be, Luca leszbikus kapcsolatban élt, és épp akkor szeretett bele egy második nőbe is.
Méltán ment nagyot a médiában, hogy Magyarországon lezajlott az első leszbikus esküvő, két menyasszony állt az anyakönyvvezető elé. A csodatétel a szentéletű Semjén Zsoltnak köszönhető: a pár transznemű, és Angyal Elvira évekkel ezelőtt át tudta írni a papírjait, így ő hivatalosan is nő, míg Csillag Tamara már nem, így pusztán a papírokat tekintve mint férfi és nő kötöttek házasságot. Velük beszélgettünk.
Sikerült magunkat egy grafikonnal beparáztatni, hogy a magyar a legkevésbé nyitott társadalom, de azért ez így túlzás.
Nemrég úgy álltam volna itt, mint egy jóképű, életének legjobb éveiben járó férfi, aki sokak számára példa értékű házasságban él. Az LMP kezdeményezője és ismert arca voltam, majd a Greenpeace szóvivője, néhány izgalmas és megnyert zöldpolitikai üggyel a hátam mögött nem volt okom a panaszra. Unokákat vártak tőlem.Közben bennem folyamatos életundor hullámzott, és kamaszkorom óta etikai megfontolásokkal tartottam sakkban a halálvágyamat. Minderről a környezetem a lehető legkevesebbet tudta: úgyse tudtak segíteni, megszomorítani pedig nem akartam őket. A halálvágyat és az életundort úgy kezeltem, mint az élet természetes velejáróját. Nem panaszkodtam.Vay Blanka beszéde a Pride megnyitójáról.