7 dolog, amit nem tudtál a genderizmusról!

Mit gondolnak a magyarországi genderharcosok a biológiáról? Tényleg el akarják venni az emberek nemi identitását? Kötelező lesz-e a melegházasság, ha bevezetik az Isztambuli Egyezményt? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz itt – méghozzá maguktól az érintettektől! Azok a veszélyes feminista genderharcosok most végre őszintén beszélnek. A 6. pontban beavatnak mindenkit a titkos terveikbe. Exklúzív!

 

Vigyázat, a 6. pont nyomokban szarkazmust tartalmaz.

 

A Magyar Időkön megjelent egy cikk „Biológiai helyett társadalmi nemek” címmel. Az Isztambuli Egyezmény jelenlegi állásáról szól. A cikk szerint az Egyezmény „a »biológiai nemek« helyett a »társadalmi nemek« létezését is rögzíti.”

 

Ezzel kapcsolatban mi, közveszélyes feminista genderharcosok szeretnénk tisztázni a következőket.

 

 

(1) Nem mondtuk soha, hogy a társadalmi nem fogalma leváltja a biológiai nem fogalmát.

 

A társadalmi nem fogalmát NEM a biológiai nem fogalma helyett használjuk, hanem MELLETTE.

 

A biológiai nem (angolul: sex) a testi sajátosságokra vonatkozik.

 

A társadalmi nem (angolul: gender) pedig a nemiszerep-elvárásokra, illetve a nemi sztereotípiákra vonatkozik. Vagyis a „princípiumra”, amelyeknek egyes személyek jobban megfelelnek, mások kevésbé.

 

Azaz, mi NEM tagadjuk a biológiai valóságot. Mi csak azt kérdőjelezzük meg, hogy a biológiai valóságból következnie kell-e a nemi szerepeknek. Hogy a pénisz vagy vagina megléte miatt el kell-e várni az emberektől a „nőies” és „férfias” viselkedésformákat.

 

Mert a nemi szerepek szerintünk korlátozzák az egyének szabadságát.

 

A valóságban is azt láthatjuk, hogy

 

a) ezeknek egyes emberek jobban megfelelnek, mások kevésbé vagy egyáltalán nem;

 

b) ezek az elvárások térben és időben sem állandóak.

 

(2) Ez a gender nem az a gender.

 

Az Isztambuli Egyezmény azért használja a gender fogalmát, mert a nők elleni erőszak jelensége a férfi-női szerepeknek való megfelelés kitetőzése. Milyen szerepekről beszélünk? A domináns, határozott, családfő férfi leuralja a követő, kiszolgáló, alárendelt nőt. A nő neveltetéséből kifolyólag az érdekérvényesítésre nem, vagy korlátozottan képes. Sőt, extrém esetben a férfi megbünteti (megveri, megerőszakolja, megöli) a nőt, ha kitör a szerepköréből és szakítani mer.

 

A megelőzés kapcsán ezért fontos beszélni arról, hogy a nemi sztereotípiák károsak lehetnek. Érdemes a nemi szerepelvárásokat kritikusan szemlélni.

 

A megelőzés nem lesz hatékony, ha nem abból indul ki, hogy férfi és nő egyenlő.

 

(3) Újra mondjuk, ez a gender nem az a gender.

 

Az Isztambul Egyezmény nem szól transzneműségről és nemi identitásról.

 

A gender identity a belsőként megélt nemi identitás. Vagyis, hogy nőnek, férfinak érzem magam, ezzel a nemmel azonosulok.

 

Ez nem egyenlő az imént említett nemi szereppel, ami a külső elvárásokra vonatkozó gender-fogalom (angolul: gender role).

 

Azaz, simán lehet (és van is!) női nemi identitásom ( = „nőnek érzem magam” ) attól, hogy nem felelek meg a „princípiumnak”.

 

Az Isztambuli Egyezmény senki nemi identitását nem akarja (és nem is képes) megváltoztatni!

 

Az Isztambuli Egyezmény a bántalmazott nők védelméről szól.

 

Akik gyakran – mellesleg – a lehető legkonzervatívabbak. Igen, legtöbbjük a lehető legtávolabb áll a „genderőrülettől”, és épp a kormány által ideálisnak tartott hagyományos családban akartak volna élni.

 

Már csak ezért is roppant ízléstelen LMBTQ-témákra hivatkozva a védelmüket megtagadni.

 

(4) Buzikról szó sincs.

 

Az Isztambuli Egyezmény nem foglal állást az azonos neműek házasságáról. Se pro, se kontra.

 

Házasságról annyit beszél, hogy tiltja a kényszerházasságot.

 

Az Isztambuli Egyezmény nem alkalmas az azonos neműek házassága melletti érvelésre.

 

(5) Ürügyek vagyunk.

 

Felesleges dühünkben megharagudni a meleg vagy transznemű emberekre, és elhatárolódni tőlük. Ők ugyanis csak az ÜRÜGY.

 

A fundamentalista-konzervatív oldal bűnbakoknak használja őket. Főleg a melegeknél is „furcsább” és kevésbé ismert transzneműeket. Őket a többség egyáltalán nem ismeri, és így jól lehet őket ijesztgetésre használni.

 

Magyarországon is vannak, akik inkább lepacsiznak a konzikkal és beállnak a genderideológiázásba, hátha akkor sikerül egy „feminizmus light”-ot elfogadtatni. Nem, nem fog sikerülni. Ugyanis ez az egész valójában arról szól, hogy az Isztambuli Egyezmény ellen ágálók FÉRFI ÉS NŐ EGYENLŐSÉGÉT ellenzik. Ragaszkodnak a nemi sztereotípiákhoz, férfi és nő hagyományos alá-fölérendeltségi viszonyához (amely az erőszak melegágya!). Csak mivel túl nagy társadalmi ellenállást szülne ennek nyílt kimondása a 21. században, ezért jönnek kapóra a kevésbé ismert, így bűnbaknak remekül használható kisebbségek. Ne dőljünk be ennek (se jobbról, se balról)!

 

Ne hagyjuk a feminizmust (illetve a progresszív oldalt) megosztani!

 

(6) Elvesszük az emberek nemi identitását!!!!4!!!!4!?,,!???!NÉGY!!!!2

 

Kövér László jön egy ideje mindig azzal, hogy „meg akarjuk fosztani az embereket a nemi identitásuktól”.

 

Bevallom. Itt van nálam egy zsák nemi identitás.

 

Útközben hazafele vettem el a szembejövő emberektől. Hogy aztán óvodás gyerekek közt szétosszam. Van, amelyiknek kettőt-hármat is odaadok, hogy JÓÓÓÓL ÖSSZEZAVARJAM ŐKET.

 

De most komolyan. Feljebb említettem, hogy nekem magamnak is van női nemi identitásom. (Sajátom, nem loptam.)

 

De a nemi szerepeket, elvárásokat igenis elutasítom. A princípium az, amiből nem kérek. Ettől még nemi identitásom igenis van! :)

 

(7) Hol a gyakorlat?

 

„A dokumentum tartalmának kétharmada már ma is része a magyar jogrendnek" – mondja Gulyás Gergely (Fidesz).

 

Meglehet (ha nem is a kétharmada). Csak éppen az alkalmazással vannak súlyos problémák.

 

Hogy állunk például a távoltartási törvény két éve belebegtetett felülvizsgálatával, korrigálásával?

 

Minket nem a szövegelés érdekel! Hanem az, hogy a családon belüli és kapcsolati erőszakban megölt nők száma csökkenjen!

 

A NANE 2012. novemberi közleménye szerint: „Ha Magyarországon olyan lenne a megelőzés, mint az USA-ban, akkor évente 40 nőt ölne meg a partnere a jelenlegi 72 helyett. Ha pedig az erős fegyverlobbi nélküli országokat tekintjük, még többet tanulhatunk. Ha a megelőzés és a beavatkozás elérné nálunk a spanyolországi szintet, akkor 16 család gyászolna a jelenlegi 72 helyett évente, ha pedig a németországit, akkor 18.”

 

Tehát, szövegelés helyett eredményeket! A statisztikában 20 alatti számot szeretnénk látni!

 

 

Antoni Rita és a Szabadnem csapata

 

 


Moderálási alapelvek: fenntartjuk a jogot, hogy a gyűlöletkeltő, rasszista, -fób, tutimegmondó/kioktató & a témába nem illő kommenteket kimoderáljuk. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy mivel a blogot önkéntesek szerkesztik szabadidejükben, nincs mód a beérkező kommentek azonnali elbírálására. Így előfordulhat, hogy néhány nap is eltelik, mielőtt megjelenik egy új komment. A türelmet és megértést köszönjük.