nők_elleni_erőszak

2023. február 13.
2021. május 12.
2020. február 7.
2020. január 31.

Judith Butler: Amikor egy nő megölése nem bűn

 Judith Butler Berkeley-ben, Kaliforniában található otthonában (Fotó: Brian L. Frank, a New York Times számára)Az elmúlt évben írtam Judith Butler filozófusnak abban a reményben, hogy őszinte kritikát kaphassak tőle a #MeToo mozgalom csúcspontján írt, „Szexista vagyok” című esszémről. Végül a vártnál sokkal többet kaptam: egy mély beszélgetést, amely ehhez az interjúhoz vezetett, illetve emlékeztetést arra, hogy a nők elleni erőszak bármely formája globális tragédia.Judith Butler világszerte ismert a filozófia, feminizmus és aktivizmus terén végzett több évtizedes munkája kapcsán. A berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzoraként az összehasonlító irodalmi tanszéken, illetve az kritikai elmélet program keretein belül oktat, továbbá számos sikeres könyv szerzője. Jelentős műve például a Megjegyzések a gyülekezés performatív elmélete kapcsán (Notes Toward a Performative Theory of Assembly), illetve hamarosan a könyvesboltok polcaira kerül Az erőszakmentesség hatalma (The Force of Non-Violence) című munkája is. Interjúnkat e-mail formájában folytattuk le. Szerző: George Yancy író és filozófus

2020. január 6.

Egy családsegítő tehetetlensége

Egyre több a családon belüli erőszak, egyre több az agresszor, és egyre több a halálos áldozat. A kormány pedig néma. De meddig még?Győrben egy apa megölte a 13 éves nevelt lányát, és a 10 éves fiát, majd önmagával is végzett. A Rózsadombon egy apa megölte a gyermekét, a gyermek édesanyját, a család kutyáját, majd önmagával is végzett. Egy férfi megölte élettársát, majd a szomszéd házba elásta. Egy 17 éves kamasz megölte a 6 éves unokahúgát, miután megerőszakolta. Minden héten meghal egy nő bántalmazás következtében, és havonta minimum egy gyermek, hasonló okok miatt. A kormány pedig néma. De meddig még?Nemesnyik Judit írása

2019. november 25.
2019. október 2.
2019. szeptember 18.
2019. szeptember 16.
2019. május 11.
2019. május 2.
2019. április 24.
2019. február 12.

Tisztelt győri ügyészség! Egy bántalmazóval nem lehet „megegyezni”!

 „Vállán cipelte ki a barátnőjét egy győri diszkóból a féltékeny férfi” – írja a Kisalföld.hu, már a címben megadva az elkövetőmentegető alaphangot. Kész csoda, hogy az elterjedt szokással ellentétben ezúttal legalább nem a „szerelmes” jelzővel illették az agresszort – noha a kérdés, hogy miért szinte tabu használni az „erőszakos” és a „bántalmazó” kifejezéseket a partnerüket birtokolni akaró férfiakra, továbbra is nyitva marad. Ahogyan az is, hogy a biztonsági őrök vajon miért nézték (ezek szerint) tétlenül a jelenetet. Bántalmazás esetén miért az az automatikus reakció, hogy biztosan egy „balhés párt” látnak, akiktől jobb is, ha a szórakozóhely mielőbb megszabadul? A portál szerint a férfi otthon lökdöste és bezárta a nőt, aki az eset után másnap elköltözött. Azonban, ahogy ez lenni szokott, ezzel nem szabadult meg a jogosultságtudattól túltengő volt élettársától. Többször újra kibékültek. Erre az elemre kaptak rá a kommentelők, kórusban leostobázva a sértettet. Úgy tűnik, még mindig nem mondtuk el elégszer: egyrészt:partnerbántalmazás esetén a fő kérdés az, hogy az elkövető miért bántalmaz, miért tart megengedhetőnek ilyen viselkedést – és nem az, hogy a sértett (mintha mindig lenne választási lehetősége!) miért „hagyja”.

2019. január 9.

Írország, 2018, abortusztörvény. Milyen volt?

Az Európai Unió országain belül nem létezik egységes abortusztörvény. A legszigorúbb jogszabályok Írországban, Lengyelországban, Máltán és Észak-Írországban vannak/voltak érvényben. Az írországi teljes alkotmányos tilalmat tavaly május 25-én oldották fel – népszavazással. Hogyan érte el ezt a hatalmas változást az ír nép? Milyen volt ezt köztük megélni, és velük együtt reménykedni?  

2018. november 25.

A Pillangók: három nővér a diktatúra és a macsó kultúra ellen

A világnap, hála az itthon is immár húsz éve megszervezett Néma Tanúk felvonulásnak, valamelyest kezd beszivárogni a köztudatba, eredetét azonban még kevesen ismerik. Pedig figyelemre méltó a három rendkívüli nő: a vallásos Patria, az öntörvényű Minerva és a félénk, asztmás kishúgból forradalmárrá érő Maria Teresa Mirabal életútja – három nő, akik az elnyomás elleni harc mártírjaiként haltak meg. Magyarul nagyon kevés anyag található róluk – néhány internetes portál (köztük a Nőkért.hu) közöl róluk rövid ismertetőt, többnyire a világnappal összefüggésben. Még az angol, sőt a spanyol nyelvű források is elég szűkösek. Ha részleteiben szeretnénk megismerni a nővérek életútját, gyakorlatilag egyetlen forrásunk van: Julia Alvarez kortárs dominikai-amerikai író (magyarul meg nem jelent) In the Time of the Butterlies című, 1994-ben megjelent regénye. A mű tényeken és családtagok visszaemlékezésén alapul, és noha a szerző saját bevallása szerint a fantázia segítségével pótolta a hiányzó részleteket, mégiscsak visszaírja a nővéreket a történelembe. A könyvből 2001-ben film is készült Salma Hayek főszereplésével, amit Ha eljő a Pillangók ideje címmel nálunk is bemutattak.          Julia Alvarez szintén Dominikában született, és tízéves volt, amikor családja, a helyi diktátor, a véreskezű Trujillo elleni összeesküvésben való részvétel miatt 1960 augusztusában New Yorkba emigrált. Itt hallottak négy hónappal később a három nővérről, akik börtönben sínylődő férjeik meglátogatása után hazafelé tartottak, amikor bekerítették és sofőrjükkel, Rufino de la Cruzzal együtt botokkal agyonverték őket. A történteket igyekeztek a hatóságok „balesetként” eltussolni (a látszat kedvéért az autót is összetörték), de ezt nem hitte el senki, és később fény is derült mind a megbízók (egyikük természetesen a diktátor), mind az elkövetők kilétére. Alvarezt sosem hagyta nyugodni a történet. Leginkább az a kérdés foglalkoztatta: vajon honnan merítették ezek a nők a bátorságukat, amivel végül a mindenfajta igazságtalanság ellen küzdő nők példaképeivé, szimbólumokká váltak? 1994-ben, immár íróként visszatért szülőföldjére, és meglátogatta az egyetlen túlélő nővért, Dedét. Az idős hölgy addigra már felnevelte sajátjai mellett nővérei gyerekeit is, és a testvérei emlékét őrző múzeumot gondozta. Több mint harminc év nyilatkozás után már terhére volt a szerep és a túlélők bűntudata is gyötörte („te fogsz minket eltemetni” – jósolta anno az apja). Mégis mesélt, és átadta az írónőnek az összegyűjtött újságcikkeket, fényképeket, naplókat.  Ezek – és Alvarez történetmesélő ereje – segítségével a három nővér, kilépve a számok és tények ridegségéből, megelevenedett.

2018. október 20.

Tényleg tudni akarod, mit lehet tenni a nemi erőszak ellen?

A napokban nagy vihart kavart futó körökben, hogy a többszörös országos bajnok hosszútávfutó Makai Viktóriát kőbányai otthona közelében, edzés közben megtámadták, súlyosan bántalmazták, és csak az időben érkező férjének volt köszönhető, hogy nem erőszakolták meg. Akár az is, hogy túlélte. A hír hallatán a futó nők újra összeszedték, mivel lehet védekezni az ilyen támadások ellen, amihez én is hozzátettem a magam kis nevetséges trükkjét. Csak másnap jutott eszembe, hogy mennyire, mennyire rossz úton járunk. Vay Blanka írása. 

2018. március 22.

7 dolog, amit nem tudtál a genderizmusról!

Mit gondolnak a magyarországi genderharcosok a biológiáról? Tényleg el akarják venni az emberek nemi identitását? Kötelező lesz-e a melegházasság, ha bevezetik az Isztambuli Egyezményt? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz itt – méghozzá maguktól az érintettektől! Azok a veszélyes feminista genderharcosok most végre őszintén beszélnek. A 6. pontban beavatnak mindenkit a titkos terveikbe. Exklúzív! Vigyázat, a 6. pont nyomokban szarkazmust tartalmaz. A Magyar Időkön megjelent egy cikk „Biológiai helyett társadalmi nemek” címmel. Az Isztambuli Egyezmény jelenlegi állásáról szól. A cikk szerint az Egyezmény „a »biológiai nemek« helyett a »társadalmi nemek« létezését is rögzíti.”  Ezzel kapcsolatban mi, közveszélyes feminista genderharcosok szeretnénk tisztázni a következőket.  

2018. március 19.
2018. március 13.

Neveljük a lányokat macskákká! – megszólalt a legendás feminista

Gloria Steinem immár fél évszázada áll az amerikai feminizmus élén, de még sosem látott olyan mozgalmat, mint amilyen napjaink #MeToo kampánya. Leah Fessler interjújában a Ms. Magazine alapítója számbaveszi a #MeToo hiányosságait, a metszetszemléletű feminizmus fontosságát, és hogy hogyan kéne folytatni a szexuális zaklatás leépítését a következő hónapokban, években. Szpojler: úgy, hogy a lányokat macskákká neveljük!

2018. február 15.

A férfikielégülés női ára

A közgondolkodás számára gyakran magától értetődő, hogy a nők sírva fejeznek be szexuális együttléteket. Vélemény. Nagyon sok nő nem érzi jól magát szex közben, mégis elviseli. Miért nem hagyja ott a partnerét, ha kellemetlenné válik a helyzet? – teszik fel a kérdést sokan. A kérdés összetett, számos válaszlehetőséggel. Azonban most legyünk tényleg jóhiszeműek. Próbáljuk valóban megérteni, miért viselkedik valaki így.

2017. december 2.

Előítéletek metszetében

/Beszámolónk első része itt található./ Az első nap harmadik szekciójának előadásai a metszetszemlélet köré szerveződtek. Az angliai, román és izlandi szakértők a színes bőrű nők, a roma nők és a fogyatékossággal élő nők helyzetét tárgyalták.    ***Dorett Jones a brit Imkaan nevű szervezettől érkezett, és az interszekcionális (a továbbiakban: metszetszemléletű) megközelítés fontosságáról beszélt a nők és lánygyermekek elleni erőszak kezelésében. Szervezetük a fekete és etnikai kisebbségekhez tartozó (black and minority ethnic = BME women) áldozatokat segíti közel húsz éve. Az előadó megjegyezte, hogy a feketék globálisan valójában nem kisebbség, hanem többség, de a brit politika nyelvezete miatt mégis a „minority” kifejezésnél maradtak. Az erőszak nálunk is ismert formái mellett (fizikai, lelki, szexuális, verbális, gazdasági, valamint prostitúció) foglalkoznak a vallási alapú erőszak (faith-based abuse): a kényszerházasság és a becsületgyilkosságok elleni küzdelemmel is.

2017. november 26.

Milyen a gondoskodó férfi? Te annak tartod magad?

Az erőszakos férfi ellentéte a gondoskodó férfi. A gondoskodó férfiak kultúrájának kialakításához nyíltan kell beszélnünk a gondoskodás természetéről. Milyen érzés gondoskodni? Ezt kell elsajátítani minden férfinak, megtanulva más férfiaktól, akik már korábban megtanulták azt. Mert amikor egy férfi kifejleszti magában a gondoskodás képességet, egyre közelebb kerül a teljességhez.

2017. november 21.

„Nem az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztése ártalmas a családokra, hanem az erőszak”

A nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése. Nevezhetnénk persze a család szentsége meggyalázásának is, ha van, akinek úgy jobban tetszik. De a kormányt úgy tűnik, egyik megközelítésből sem zavarja a probléma, ugyanis a meghívás ellenére senkit sem delegált az európai nőjogi szervezeteket tömörítő feminista hálózat, a WAVE nemzetközi szakmai konferenciájára. Még az általa generált álcivil szervezeteket, például az Alapjogi Központot sem, pedig az Európa Tanács jó gyakorlatokat rögzítő áldozatvédő dokumentuma, az Isztambuli Egyezmény ellen kirohanó, jogi szövegében „teremtett nemekről”, a napokban pedig, bizonyára Puzsér Róbert írásai által inspirálva, „feminista genderkurzusról” hadováló Szánthó Miklósra igazán ráfért volna némi tájékozódás. (Ehhez képest csak a kisebb probléma, hogy már megint nem láttuk a mostanában kevesebb vizet zavaró Tamási Erzsébetet sem.)