Elégedetlenek vagyunk a rendszerrel. De milyen is pontosan a rendszer? És milyen lehetőségeink vannak ellene? Létezik-e olyan eszme, ami mögé egyszerre tud beállni – párttól és politikai oldaltól függetlenül – az összes elégedetlenkedő? Kiáltvány arról, mi a metszetszemlélet. És hogy miért nem lesz igazi rendszerváltás nélküle.
Egyesek amiatt elégedetlenek, hogy a kormány korrupt. Mások amiatt, hogy a CEU-val együtt az értelmiség szabadságát is korlátozzák. Megint mások azért, mert a kormány látványosan nem törődik a szegénységben élőkkel. Sokakat a Fidesz-közeli oligarchák vagyonosodása dühít. A nők a politikai élet macsósága és a családon belüli erőszak ellen lépnének föl. A nemi és vallási kisebbségek saját bőrükön tapasztalják a kirekesztést, amihez az álkeresztény szólamok vezetnek. A romák helyzetének javítása évek óta stagnál. A kétkezi dolgozók egyre kiszolgáltatottabbak. A stadionok és az értelmetlen fakivágások már nemcsak a zöld-balos fiatalok szemét szúrják, de a legtöbb jóérzésű polgárét is.
Apropó, polgárok. A rendszer talán éppen a konzervatív, keresztény magyar embereknek adta a legnagyobb pofont. Azoknak, akik a polgári demokrácia építését várták Orbán Viktortól, de helyette hisztérikus idegenellenességet és féktelen korrupciót kaptak.
Ez a sok ember mind a saját sérelme miatt megy ki tüntetni. A csalódottság, kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzése volt eddig az egyetlen közös pont.
De hogyan tovább?
Ugyanis együtt tüntetni még a könnyebb része a dolognak. De közösen tervezni? Egységes jövőképet kidolgozni? A magunk ügye mellett mások ügyét is képviselni – még akkor is, ha nem értünk velük egyet? Rendszert (és nemcsak kormányt) váltani? Ez az igazi kihívás.
Metszetszemlélet nélkül mindez valószínűleg nem is lehetséges.
ᑎ
A társadalomban vannak különböző csoportok. Romák, fehérek, férfiak, nők, művészek, zenészek, óvodások, iskolások, egyetemisták, kétkezi munkások, értelmiségiek. Reformátusok, katolikusok, ateisták. Konzervatívok és progresszívek, fiatalok és idősek, szegények és gazdagok, ép testűek és fogyatékossággal élők. És így tovább.
Gondoljunk csak bele, mi magunk hányféle különböző csoporthoz tartozunk. És mindannyiunknak lehet olyan tulajdonsága, ami miatt hátrányba kerülünk másokhoz képest. De mi lenne, ha abbahagynánk a hátrányok versenyeztetését? Ha észrevennénk, hogy az összes rendszerszintű hátránynak ugyanaz a forrása: a rendszer maga?
Amikor az érdekeinket egymással versenyeztetjük, közben épp a rendszert erősítjük. Azt a rendszert, amely mindannyiunkat kihasznál.
Mondok néhány példát az érdekek versenyeztetésére. Arra a gondolkozásmódra, ami a támogatandó csoportokat fontossági sorrendbe állítja.
– A feministák azt állítják, a férfiaknak előnyös a helyzete. De hát sok férfi szegényebb, mint sok nő! Hogy lehetne nekik előnyösebb a helyzetük, mint a gazdag nőknek?
– A háború elől menekülő embereknek gyakran több támogatást nyújt az Európai Unió, mint a magyar átlagembereknek. Akkor most ki mellett is kell kiállni?
– A transzneműek szeretnék, ha a méregdrága helyreállító műtéteket támogatná a társadalombiztosítás. Eközben a vidéki falvakban a kiskamasz lányokat prostítúcióra kényszerítik a saját szüleik, mert a környéken nincs semmilyen más munkalehetőség. Ez nem téves aktivizmus?
Nos, ha a támogatandó csoportokat fontossági sorrendbe állítjuk, akkor persze mindez téves aktivizmus.
De máshogy is lehet gondolkodni. A támogatandó csoportokat egymás mellé is lehet állítani. Hiszen vegyük észre: az összes hátrányos helyzetű csoportot ugyanaz a rendszer taszítja ki!
Persze más-más okból és más-más módszerekkel.
A rendszer a felelős azért, hogy egyeseket szegénységben tart. Hogy a nőket érő erőszak ellen nem tesz. Hogy a hajléktalanokon nem segít. Hogy a fáinkat kivágja, az iskoláinkat elhanyagolja, orvosi ellátásunkat alulfinanszírozza, lányainkat prostitúcióba hajszolja, nemzetiségi és nemi kisebbségeinkbe belerúg, megújuló energiák helyett orosz atomba fekteti hazánk jövőjét, kórház helyett stadiont épít.
A rendszert jelenleg a Fidesz testesíti meg, de itt többről van szó, mint egy párt. Ha leváltjuk a politikai elitet egy másikra, az új elit ugyanúgy el fogja hanyagolni a legtöbb fenti problémát. Talán egy kis változás lesz abban, hogy ki az új kedvezményezett. Az MSZP-kormányok talán nem az álkeresztény nemzetitőkéseket tömték ki pénzzel, hanem a ballibsi csókosokat. De a szegénységben élők, a bántalmazott nők, a magyar dolgozók, közalkalmazottak, pedagógusok, a hajléktalanok, a transzneműek, a prostituáltak, a romák stb. ugyanúgy rosszul jártak régen, mint most. Ahogy az értük dolgozó civileket sem becsülték meg soha igazán.
Az ő ügyük tehát közös. Ha úgy gondolkozunk, hogy az egyik csoport többet ér, mint a másik, akkor a mindenkori hatalom malmára hajtjuk a vizet. Ha azért nem segítünk a bántalmazott nőknek (menekülteknek, transzneműeknek, civileknek stb.), mert úgy véljük, inkább a romáknak (hajléktalanoknak, prostituáltaknak, vallási kisebbségeknek stb.) jár a segítség, a rendszer a markába kacag. És tovább gazdagítja a szűk, párthű elitet.
Az ő ügyük tehát a mi ügyünk is. Mindannyiunkat ér a hatalom részéről valamilyen hátrány. Anyagi jellegű, identitási jellegű, szabadságkorlátozó jellegű. Összességében majdnem mindeki rosszul jár, kivéve a párthű emberek kis csoportját. 
Igen, a kormány holdudvarának irdatlan sikkasztásai az egész magyar nemzetet károsítják.
A rendszer megváltoztatása akkor lesz rendszerváltás, ha nem csak a szuperelitet cseréljük le egy másik szuperelitre.
Hanem ha az új rendszert úgy alakítjuk ki, hogy a társadalom összes csoportját támogassa.
ᑎ
Jó, jó – gondoljátok most –, de azért az csak nem működik, hogy mindenki mindenkivel összefog. Hiszen rengeteg az ellentét a tüntető csoportok között. És nincs egységes ideológia sem.
Én viszont azt mondom, az ellentétek dacára is meg kell próbálni az összefogást. Nincs más lehetőségünk ugyanis. A hatalom által kihasznált csoportok egyenként mind kisebbséget alkotnak. A Fideszt csak akkor van esélyük legyőzni, ha összefognak.
Persze az összefogáshoz kell egy eszme is, ami mögé az összes csoport be tud állni. Egy közös cél, amiért őszintén tud mindenki küzdeni. Egy átfogó gondolkozásmód, ami széles tömegeket képes egyesíteni.
Ilyen eszme a metszetszemlélet. Latin eredetű szakszóval: interszekcionalitás. Ennek kiterjedt szakirodalma van a társadalomfilozófiában mind itthon, mind külföldön. Cikkünk végén részletes listát is közlünk az ajánlott olvasmányokról, amik a témát érintik. 
A metszetszemlélet lényege, hogy az elnyomott csoportokat nem szabad egymás ellen hangolni, hanem az elnyomó rendszer ellen érdemes őket mozgósítani. Ehhez nemcsak a saját magunkat érő hátrányok okát kell megértenünk, hanem az összes többiét is. Hiszen mind egy tőről fakadnak! A rendszerbe van kódolva az összes.
Éppen ezért a metszetszemlélet egyszerre feminista, osztály- és környezettudatos, rasszizmus- és homofóbiaellenes, de kiáll a vallási és lelkiismereti szabadságért, a demokráciáért, a kisebbségi és nemzetiségi jogokért.
Két halmaz közös részét a matematikában úgy hívják: metszet. Általában mindenki egyszerre több csoportba is tartozik. A csoportok tehát átfedésben vannak egymással. És ha valaki két csoport átfedésében (vagyis metszetében) van, akkor őrá kétféle dolog is igaz egyszerre.
Néhány példa arra, hányféle csoportba tartozhat egy ember.
A színes halmazok átfedései, közös részei a metszetek.
Ennél persze sokkal több csoport van a társadalomban, az ábra csak szemléltetés.
Egy példa. Gondoljunk csak bele, mennyire különbözik egy roma nő helyzete mind a roma férfiak helyzetétől, mind a fehér nők helyzetétől! Ők a romák és a nők csoportjának metszetében vannak. Hiába sikerülne a romák hátrányos helyzetét fölszámolni, a roma nőket továbbra is érné hátrány amiatt, hogy nők! Nem elég csak a rasszizmussal foglalkozni. Őket egyszerre érinti a rasszizmus és a szexizmus is. Persze ez fordítva is igaz. Ha fölszámolnánk a szexizmust, ettől még a roma nők helyzete továbbra is nehéz maradna, mivel romák. Számukra tehát csak az egységes aktivizmusnak van értelme. Ami egyszerre küzd a rasszizmus és a szexizmus ellen. Az ilyen egységes aktivizmust hívjuk metszetszemléletű aktivizmusnak.
Ugyanez a gondolatmenet alkalmazható más csoportok metszeteire is.
ᑎ
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen széleskörű összefogáshoz azért némi toleranciára szükség van mindenki részéről. Mert hiába közös az ellenség, ha egyesek nem gondolkoznak metszetszemléletben, és úgy vélik, az ő saját problémájuk az első. Akik szerint a romák maguknak köszönhetik a helyzetüket, vagy akik szerint a transznemű emberek deviánsok. Vagy akik szerint nem létezik nők elleni erőszak. Ezekkel az irányzatokkal igencsak nehéz lesz összefogni, metszetszemlélet ide vagy oda.
De az egymás iránti tiszteletre képes irányzatok/mozgalmak számára igenis lehetséges a metszetszemléletű összefogás!
A metszetszemlélet eszméje egyszerre demokratikus, nem kirekesztő és humanista. Ebben minden ember helyet kap, akit valamilyen – bármilyen! – hátrány ér a társadalomban. A feminista igaza nem zárja ki az antikapitalista igazát, a nemzeti érzelmű polgár igaza nem zárja ki a menekült emberekért felszólalók igazát.
Bátorítunk minden tüntetőt és aktivistát, hogy ismerkedjen meg a metszetszemlélettel. Olvass, gondolkozz, vitázz! És főleg: hallgass meg másokat, és ne rekessz ki senkit. A te igazságod nem biztos, hogy kizárja a másik ember igazságát. A te érdeked nem biztos, hogy ellentétes a másik ember érdekével. Több bennetek a közös, mint bármelyiktek is gondolná. Tanuld meg felismerni ezt! Ebben segít a metszetszemlélet.
Mindannyiunk érdeke, hogy a társadalmunk ne egy szűk elit játszótere legyen. Igazi rendszerváltás azonban nem következhet be anélkül, hogy a rendszer működését minden szempontból megértenénk.
A metszetszemlélet lehet az adu a tüntetők kezében. Ismerjétek meg, használjátok! Céljaitokat és retorikátokat tegyétek metszetszemléletűvé, hogy minél többen jó szívvel csatlakozhassanak hozzátok. Enélkül a tüntetések szétforgácsolódnak majd. A belső ellentétek feloldhatatlanok lesznek, és a Fidesz egyenként némítja majd el a tüntető csoportokat. Ahogy eddig is tette.
Csak metszetszemléletű gondolkodással lesz itt igazi rendszerváltás.
P. L.
Ajánlott olvasmányok a metszetszemléletről, avagy interszekcionalitásról. A lista közel sem teljes! Az első lépések megtételében segít.
Közérthető cikkek:
A metszetszemléletről általában:
Miért fontos az interszekcionalitás? (képregény)
Feminizmus – szükséges, de nem elégséges
Az elnyomás rendszerszintű dolog
Etnikai, nemzeti hovatartozás mint a metszetszemlélet része:
Roma nők a politikai érvényesülés útján
Az etnikai hovatartozás és a nem. Avagy: ki kerülhet be az esti hírekbe?
Az „erőforrásokért folytatott háborúk” és a béke nemzetközi napja
A nő, aki megalkotta a „feminizmus” szót cigányul
A fogyatékossággal élők és a metszetszemlélet:
Az interszekcionalitás jegyében: a fogyatékossággal élők elnyomásáról
Egy érintett a fogyatékos emberek családon belüli bántalmazásáról
Metszetszemlélet és a progresszív baloldal kapcsolata:
A mítoszok esete Puzsérral és a metszetszemléletű aktivizmussal
Interszekcionális feminizmus: baloldali és antikapitalista identitáspolitika
Antifeminista baloldal és a liberalizmus szelleme
Transzfeminizmus mint a metszetszemlélet része:
A transzfeminizmus talányának megfejtése
„Nőként senki nem hitt már a szakmai tudásomban”
Feminizmus és transzneműség – avagy hogyan lettem rossz feminista
Etnikai szempontú transznemű érdekképviselet
Keresztény metszetszemlélet:
Perintfalvi Rita, katolikus teológus feminista blogja
A muszlim nők ügye rólunk is szól – a Kötőszó evangélikus közéleti blog cikke
Keresztények a melegekért csoport
Transznemű lét konzervatív világnézettel, avagy fókuszban az emberség
A szociális helyzet szerepe a metszetszemléletben:
A szegény nők küzdelme – A Város Mindenkié csoport cikke és videója
Nők szociális intézményektől sújtva (mandiner.hu)
Feminizmus és metszetszemlélet, meg minden más, kapcsolódó link magyar nyelven:
Egy New York-i zsidó leszbikus pár (filmajánló)
A templomban mintacsalád voltunk, esténként előkerült a nadrágszíj
Képek és bizonyítékok, avagy miért is kell a feminizmus a feminizmus ellenzőinek
„számtalan olyan emberrel élünk együtt, akiket egyszerre több dolog miatt is érhet erőszak”
Környezetvédelem mint a metszetszemlélet része:
A nemek egyenlőségének ökológiája felé
Mélyzöld: Adósság, emberi jogok, természet 1. rész – 2. rész
Kaufer Virág beszéde a GLAMOUR Év Hősnője díjának átvételekor
Ez megváltoztat mindent: az éghajlat és a kapitalizmus
Környezeti válság: az egyházaknál a megoldás kulcsa?
Társadalomtudományi szakirodalom ajánló:
Nők mélyszegénységben. Személyes életvilágok és cselekvési perspektívák a mélyszegénységben élő nők mindennapjaiban (Czibere Ibolya, Kiadó: L'Harmattan, 2012) – Kapcsolódó prezentáció
Angol nyelvű cikkek és szakirodalom az Intersectionality témakörben:
What is intersectionality, and what does it have to do with me?
Bearing Witness: Feminists Must Step Up For Climate Justice
Climate justice is intersectional feminism in action
Only mass social movements can save us (magyar átirat itt)
Naomi Klein: This Changes Everything. Capitalism vs. the Climate (book)
We Must Deal With LGBT Poverty
Four Ways Climate Change Affects Women More Than Men
The Lenses of Gender: Transforming the Debate on Sexual Inequality (book)
Indigenous Women: Earth Defenders Speak Out from the Front Lines of Climate Change
War gaming the climate: How global warming could trigger nationalism
10,000 Child Refugees Are Missing
Julia Serano: Whipping Girl: A Transsexual Woman on Sexism and the Scapegoating of Femininity (book)
Harriet Martineau & Gender Conflict Theory: Crash Course Sociology #8 (youtube video)
Links between the US prison system & climate change
Allan G. Johnson: The Gender Knot: Unraveling Our Patriarchal Legacy (book)
Patriarchy is killing our planet - women alone can save her
Why climate change is a justice issue
Bibliography on race and gender
Moderálási alapelvek: fenntartjuk a jogot, hogy a gyűlöletkeltő, rasszista, -fób, tutimegmondó/kioktató & a témába nem illő kommenteket kimoderáljuk.