Őszinte párkapcsolatokban – és nem csak egyben

A megcsalások, válások, szakítások, párkapcsolati szenvedés világából igenis van kiút. Nem egyszerű, és nem is való mindenkinek, de létezik. Elhoztuk a könyvet, ami elmagyarázza! – A „Nyitott szívvel több kapcsolatban – Etikus poliamoria elméletben és gyakorlatban” című könyv magyar megjelenéséről Karolát, a SzabadNem egyik ügyeletes poliamor aktivistáját kérdezi Luca, a másik ügyeletes. Figyelem, a cikk nyomokban szexualitást tartalmazhat!

Luca: Kezdjük az elején: mi ez a könyv, miért vagyunk ilyen izgatottak?

Karola: Tegye mindenki a szívére a kezét! Hány olyan párt ismersz, akik 5-10-20+ év után is boldogok együtt? És ezzel szemben hány olyat, aki elválik, szétmegy, félrelép, folyton veszekszik, érzelmileg zsarolja a másikat és játszmázik, megkeseríti egymás (sőt a gyerekei) életét is? Te magad melyik kategóriába tartozol?

Mi lenne, ha azt mondanám, ezekből a „megszokott” párkapcsolati szenvedésekből van kiút? Nem, nem egy könnyű út, szóval nem a bölcsek kövét reklámozom. És nem is azt mondom – mielőtt rám fogjátok –, hogy mindenkit poliamorrá akarok változtatni! Sőt. Nyitott kapcsolatban élni egyáltalán nem való mindenkinek. Azt mondom, hogy ez a most megjelent könyv

olyan önismerettel és olyan párkapcsolati alapokkal fog ellátni, hogy még monogám emberként is minőséget fog lépni az életed, ha elolvasod.

A poliamoria egy olyan kapcsolati forma, melyben kettőnél több ember vesz részt, és mindenki mindenbe beleegyezett. Úgy is nevezik, etikus nem-monogámia. Fontos: ha valaki egy monogám kapcsolatból félrelép, az nem poliamoria, hanem szimpla megcsalás. Egy poliamor kapcsolatban alapvető, hogy mindenki tud a többiekről.

A könyv eredeti címe „More than two – A Practical Guide to Ethical Polyamory” (magyarul: Többen, mint ketten – Gyakorlati útmutató az etikus poliamoriához, de nekem az a fordítás, hogy „Nyitott szívvel több kapcsolatban” nagyon tetszik). Az eredeti kiadásból 50 000 példánynál is több talált már gazdára, mutatva, milyen sokan érdeklődnek a téma iránt. Akár azért, mert érintettek, akár csak azért, mert kíváncsiak. Én először még angolul olvastam (erről itt mesélek), de a magyar fordítás nyelvileg kifejezetten erősre sikerült: egy szuper profi szerkesztő keze munkáját dicséri a végeredmény. Érdemes belekukkantani!

Luca: Nem csak mi vagyunk ennyire lelkesek, a magyar kiadás mögött nagyon sok ember önkéntes munkája áll. Hányan és mi módon járultak hozzá ehhez a megjelenéshez?

Karola: Több, mint 30 önkéntes (!) vett részt a projektben. Volt köztük poli és monogám is. Volt, aki fordított (kb. 10 ember), volt aki lektorált, aki szaklektorált, aki szerkesztett, aki szervezett, aki a kiadóval tárgyalt, aki a külföldi szerzőkkel tartotta a kapcsolatot, aki előszót írt, aki ötletelt és érzelmi támogatást nyújtott, és vannak (jelen idő), akik a médiamegjelenésekben aktívak. Az ilyen mértékű és minőségű önkéntes hozzájárulás nagyon ritka. Különleges. Egyértelmű, hogy sokak számára szívügy ez a könyv!

(Megjegyzés: Az önkéntesek egy része az előző két, itt megjelent interjú által motiválódott, melyeket itt és itt tudtok elolvasni. A szerk.)

Luca: Többnyire számítógéppel dolgozó emberek számítógép előtt ilyen hosszú ideig önkéntesen csak akkor dolgoznak, ha attól valami komoly jó dolgot remélnek. Mit remélünk ettől a könyvtől?

Karola: Én azt, hogy aki elolvassa, az utána sokkal erősebb, tartósabb párkapcsolatokat fog kialakítani – legyen akár monogám, akár poli.

Én nagyon sok párkapcsolati meg önismereti tanácsadó könyvet olvastam életemben, de olyat, mint ez, korábban sosem. Alapvetően változtatta meg az életminőségemet, és ezzel nem vagyok egyedül.Egyrészt önismereti fejlődésre hívott: szembe kellett néznem a legmélyebb önmagammal, mialatt olvastam, és ez egy nehéz, de nagyszerű folyamat. Sokkal jobb, kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb ember lettem ez által a könyv által. Másrészt pedig gyökeresen átértelmeztette velem azt, amit a párkapcsolatokról gondolok. Lerombolt egy csomó káros hiedelmet, és egy stabilabb, élhetőbb felfogást kínált. Megmutatta, hogy nem kell elkövetnem azokat a hibákat, amiket elkövettek a szüleim, meg amiket a körülöttem élők a mai napig elkövetnek: a válások, szakítások, megcsalások, párkapcsolati szenvedés rettenetes világából igenis van kiút, van alternatíva. Nem egyszerű, és nem is való mindenkinek, de létezik. Ez a könyv megadja hozzá az alapokat.

Itt tudod megrendelni a könyvet: https://bioenergetic.hu/konyvek/nyitott-szivvel-tobb-kapcsolatbanFotó: Kriszta

Luca: Mi terveztünk annó egy kampányt, miszerint érettségi előtt legyen mindenkinek kötelező olvasmány ez a könyv. Hogy ne bízzunk semmit a véletlenre, a kampány fővédnökének Novák Katalint terveztük felkérni, hogy ezzel is rámutassunk, a könyv a heteró, monogám kapcsolatban élőknek is sokat adhat. E sorokat bizonyára Pintér Sándor, az oktatási ügyekért felelős miniszter is olvassa. Mit üzenünk neki: kedves Sándor, miért nem kell félteni az ifjúságot a Nyitott szívvel több kapcsolatban című könyvtől?

Karola: Nézzük a gyerekek szempontjából, ez amúgy is kormányzati irányzat. Ha a szülők megtanulnak hatékonyan kommunikálni, és elkerülni a veszekedéseket, az vajon a gyerekeknek rossz vagy jó? Ha a szülők nem fásulnak bele egymásba meg a diszfunkcionális kapcsolatba, és az otthon örömforrás lesz számukra, nem pokol, azzal a gyerekek rosszul vagy jól járnak? Ha a szülők megtanulnak együttműködni, egymást támogatni és egymásban megbízni olyan szinten, hogy akár egy párhuzamos párkapcsolat behozása se rombolja szét a szövetségüket, az vajon a gyerekeik számára mit hoz: káoszt vagy stabilitást?

De nézzük a gyerekek mint önálló, gondolkozó emberek szempontjából, akik kamaszként a kezükbe veszik a könyvet. Megtanulhatják belőle, hogy értékeljék önmagukat mint önálló emberek, és ne áldozzák fel magukat egy rossz párkapcsolat oltárán (ahogy esetleg az anyjuk/apjuk tette). Megérthetik belőle, hogy joguk van nemet mondani a szexre, akkor is, ha a partnerük erőltetni próbálja. Kaphatnak kézzelfogható módszereket arra, mit tegyenek, ha féltékenységet éreznek, hogyan kezeljék ezt az érzést anélkül, hogy ártanának maguknak meg a társuknak. Elsajátíthatják a hatékony kommunikálást, képessé válhatnak beszélni az érzéseikről, kifejezni a legmélyebb félelmeiket is. És, ha úgy döntenek, őket egy nyitott kapcsolat tenné boldoggá, akkor mellesleg ennek a kialakításához is kapnak tanácsokat. De senki sem fogja rábeszélni őket, pláne kötelezni őket, hogy ilyen kapcsolatokra lépjenek. Ez továbbra is az ő személyes döntésük marad. Amit a könyvből megértenek önmagukról és a párkapcsolatok bonyolult világáról, azáltal kiegyensúlyozottabb felnőtté válnak – monogámként is.

Ez az, amit a párom így fogalmazott meg (ami egyik korábbi interjúnk címadó gondolatává is vált): „Az atléták is magaslati edzéssel készülnek a versenyre.” Vagyis egy monogám beállítottságú embernek is hasznos elsajátítani néhány poli fogást, még ha a gyakorlatban nem is ezt az életmódot éli.

Luca: Én nagyon szerettem a könyvben, ahogy a bátorságról beszél: hogy legyünk bátrak, bátrabbak, mint valaha – viszont ez nem jelenti azt, hogy nem fogunk pofára esni. Mert igenis pofára fogunk :) (Ahogy ez mindkettőnkkel meg is történt.) Aztán az is nagyon jó, amit arról mond, hogy mikor, milyen módon kell nekünk magunknak felelősséget vállalni a saját boldogságunkért.

Karola: Igen! A saját boldogságunkért megküzdeni nem a párunk feladata, hanem a miénk. Ehhez az kell, hogy megértsünk a legmélyebb szükségleteinket, és megtanuljuk kifejezni őket. Őszintén felvállalni az érzéseinket és az igényeinket nem könnyű, de tanulható, csak sajnos a legtöbbünket soha senki nem tanítja meg erre. De aki elsajátítja ezeket a képességeket, az az élete összes szegletében hasznosíthatja őket, nemcsak a párkapcsolataiban (persze ott is). „Hozhatsz magaddal poggyászt, de neked kell tudnod, mi van benne.”

Luca: Beszélj egy kicsit a féltékenységről! Ezt a kérdést nem lehet kikerülni…

Karola: Féltékenynek lenni igenis szabad. Poli kapcsolatban is. Ez egy teljesen normális érzés, amit szinte mindenki átél. Ami nem oké, az átadni a kontrollt a féltékenységnek. Helyette amit tehetünk, hogy szembenézünk a saját önbizalomhiányunkkal, és feltárjuk ennek belső okait. Ezek lehetnek korábbi éveinkből magunkkal cipelt rossz tapasztalatok, traumák is akár (amiért nem a jelenlegi partner a felelős). De sok ember egyszerűen személyiségéből adódóan nem hisz a saját értékességében – ezen pedig lehet (és érdemes is) változtatni. Persze maga a partner is nagyon sokat segíthet például azzal, hogy őszintén elmondja, mit értékel bennünk, miért szeret minket, miért vagyunk fontosak a számára (és fordítva). A gyakorlatban azzal tudjuk kezelni (megelőzni) a féltékenységet, ha tisztában vagyunk vele, mit akarunk pontosan a párkapcsolattól, és képesek vagyunk ezt helyesen kommunikálni a párunk felé.

Luca: Ez a hozzáállás szerintem kifejezetten hiánypótló.

Karola: És rengeteg gyötrődéstől megkímél.

Luca: Mi a te személyes történeted a Nyitott szívvel több kapcsolatban című könyvvel?

Karola: Melyik? Több is van :D Egyszer elkezdtem írni róluk egy összefüggő blogsorozatot, most talán lassan eljön az ideje, hogy ki is merjem adni a kezemből… (Kövessétek be a SzabadNem facebook oldalát, ha értesülni akartok a sorozat megjelenéséről! A szerk.) Mesélek egyet.

Képzeld el, hogy egy alapvetően boldog, monogám, hetero párkapcsolatban élsz, ami mondjuk egy-három-öt-iksz éve jól működik. Szeretitek egymást, támogatjátok egymást. Lelki társak vagytok. És akkor egy nap a barátod/barátnőd odaáll eléd, és közli, hogy figyelj, bébi, baj van, úgy érzem, beleszerettem valaki másba. Te elkezdesz kikészülni, de ő leteszi az asztalra eléd ezt a könyvet. Azt mondja, nem szándékosan történt a beleszeretés, és úgy érzi, téged ettől még ugyanúgy szeret, mint eddig. Nem szűnt meg az irántad érzett szeretete attól, hogy valaki mást is megszeretett. Megígéri, hogy addig teljesen megszakítja a kapcsolatot az illetővel, míg tőled engedélyt nem kap rá, hogy randizzon vele.

Te persze szkeptikus vagy. Kiborulsz. A szakítást fontolgatod, meg azt, hogy kitekered az illető nyakát. Alapvetően békés ember vagy, sose bántanál senkit, de hát ilyen esetben már-már elvárás, hogy így reagálj, nem?

De telnek múlnak a napok, és minél többet agyalsz rajta, annál világosabb, hogy szereted a párodat, és nem akarsz vele szakítani. Persze, azt se akarod, hogy valaki mással randizzon, tiszta sor. De elveszíteni se akarod, mert nélküle sokkal, sokkal rosszabb lenne az életed.

Kezedbe veszed a könyvet. Megérted belőle, hogy igenis létezik olyan, hogy valaki egyszerre több embert szeressen. Ahogy a testvéreinket meg a barátainkat is szeretjük, ha többen vannak, ugyanígy a romantikus érzelmek se feltétlen múlnak el attól, ha más is belép a képbe.

Aztán megérted, hogy nem kell félned tőle, hogy a párod elhagy, ha mással is elkezd randizni. Igenis vannak emberek, nem is kevesen, akik rendszeresen előadják azt a bűvészmutatványt, hogy kinyitják a kapcsolatukat. Ha megteszitek a megfelelő óvintézkedéseket (amik pont nem azok, amikre először gondolnál, de nem szpoilerezem el a könyvet), akkor teljesen jól működhet a dolog.

Végül leülsz, és átbeszéled az egészet magával a pároddal. Felteszitek egymásnak a legnehezebb kérdéseket, amiket valaha feltettetek. Rájöttök, hogy mindaz, amire eddig a kapcsolatotok épült, gyenge alap volt – de a sok beszélgetés (sírás, hajnalig tartó megnyílások, közös dugicsoki evés és lelki munka) eredményeképp egy sokkal erősebb, szilárdabb alapot raktok le.

Egy év telt el. A párod betartotta, amit ígért, és nem találkozott az illetővel. Tudod, hogy megbízhatsz benne. Nem fog elhagyni. Nem ezért csinálja. Nem bántani akar, egyszerűen vannak olyan szükségletei – ahogy neked is! igen… –, amiket egyetlen ember nem tud kielégíteni.

Elengeded őt a randira.

Fülig érő szájjal jön haza. A magánjellegű részleteket nyilván nem akarod tudni, de annyit azért elmond, hogy az este nagyon jól alakult, és szeretnék megismételni. Az illető persze tud rólad, neki is odaadta a könyvet. Elkezdenek találkozgatni, és te azt veszed észre, hogy hirtelen a saját szexuális életed is megújult, felfrissült. A párod nem hagyott el, sőt, erősebb a kapcsolatotok, mint valaha. Most már tudod, miért szeret téged. Tudod, hogy mi az, amit te adsz neki, amit attól a másik illetőtől sosem fog megkapni. Tudod, hogy sosem hagyna el. Megtehetné. Lenne jelentkező. De nem teszi, mert szeret. Visszajön, mert veled akar lenni. Nem múlt el a ragaszkodása irántad, sőt – hihetetlen módon – még erősödött is a köztetek lévő kötelék.

Az önbizalmad és az önbecsülésed ettől olyan magasságokba emelkedik, amit korábban elképzelni sem bírtál volna. Ha fizetnének, se térnél vissza a régi önmagadhoz. Arról nem is beszélve, hogy mostantól, ha akarsz, te is elkezdhetsz randizni másokkal.

Egy magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb ember lettél, aki biztosra veheti, hogy a párja sosem fogja megcsalni vagy elhagyni. Jelentkezzen, aki nem akar ilyen stabil párkapcsolatot!

A történet egyébként velem és a párommal esett meg.

Luca: Mik a kedvenc részeid a könyvből?

Nagyon szeretem azt, amit az ínséges és bőséges párkapcsolati modellekről ír. (Ez a részlet korábban a SzabadNem-en is lejött, rövidített változatban. A szerk.) Aztán van az a rész, amikor az életedet egy kerthez hasonlítja, amibe különböző növényeket ültethetsz, amik attól fognak virágba borulni (vagy hervadozva sínylődni), hogy mennyi időt és energiát fordítasz öntözésre, gyomlálásra, trágyázásra (ezek a kapcsolatba fektetett erőfeszítéseid), meg persze hogy mennyire egészséges a talaj (ez lenne a saját magadon végzett munkád). Vagy vegyük a következő idézetet:

„Bár hajlamosak vagyunk pont a fordítottját gondolni, a stabil biztonságérzet sokkal inkább abból származik, ha tudjuk, hogy a partnerünk szabadon elmehetne, de mégis úgy dönt, hogy marad, mintsem abból, ha mindent elkövetünk annak érdekében, hogy maradásra bírjuk.”

Mennyi felesleges kínlódást spórol meg az, aki így gondolkodik, ahelyett, hogy kontrollálja a párját és féltékenykedik! Ahogy ezt a múltkori interjúnkban épp te jegyezted meg, Luca: „A másik ember nem a tulajdonunk, hanem egy szabad entitás. Ez mono viszonylatokban is ugyanolyan hasznos felfogás, mint egy poli kapcsolatban.”

Luca: Sokan azért nem mernek nyitott kapcsolattal próbálkozni, mert attól félnek, a partnerük majd lecseréli őket.

Az az elmélet, hogy embereket ki lehet cserélni, alapvetően hibás. Ha értékeljük a partnereinket mindazért, akik, akkor nem jut eszünkbe, hogy egyiket a másikra cseréljük. Az emberek nem autóalkatrészek. Mindegyikünk egyedi. Itt válik kifizetődővé a meggyőződés, amire a könyv alapszik, hogy értékesek vagyunk. El kell hinnünk magunkról, hogy méltók vagyunk a szeretetre. Ha saját jogon érezzük magunkat értékesnek (vagyis nem azért, amit teszünk vagy ahogy kinézünk, hanem azért, akik vagyunk), könnyebben felismerjük a saját egyedi pótolhatatlanságunk tényét. És a partnereink pótolhatatlanságának tényét is.

Luca: Jó, jó. De mi van – mondhatják sokan –, ha jön valaki, aki szándékosan megpróbálja ellopni tőlünk a párunkat?

Karola: A partnered nem egy görög váza, amit csak úgy el lehet csaklizni – válaszolja erre a könyv. Hanem emberi lény, embereket pedig nem lehet egyszerűen lenyúlni. Ha egy új, izgalmas nő vagy férfi magával akarja hurcolni, akkor ahhoz azért az ő beleegyezése is kelleni fog. Ha veled akar maradni, akkor veled is marad. A valódi kérdés ez: bízol-e abban, hogy szeret téged, és nem akar elhagyni? Ehhez tényleg némi bátorságra van szükség.

Luca: Hogy néz ki a magyar poli közösség? Hova érkezik ez a könyv, mi van már, ami magyarul olvasható?

Karola: Vannak blogok a témában szép számmal, vannak facebook csoportok, van egy társkereső is, és persze a PolyLove évenkénti fesztivál. Bocsánat, ha kihagytam valamit, nyugodtan írjátok meg kommentben. (Itt a SzabadNem-en is rendszeresen írunk a témáról, lásd az ajánlott olvasmányokat a cikk végén. A szerk.) Ami a könyvpiacot illeti, hallottam egyetlen regényről, tanácsadó könyvből pedig erről tudok, ami megjelent (de mint azt a múltkori interjúnkban kifejtettem, számomra a Nyitott szívvel több kapcsolatban összehasonlíthatatlanul többet adott). Ami látszik, hogy nagyon is elkél egy átfogó, alapos, új szemszöggel íródott könyv a magyar piacon, mert koránt sincs annyi elérhető forrás, mint amit ez a bonyolult és fontos téma megérdemelne.

Luca: Mivel az elején azt ígértük, lesz szó a szexről is: miben változtatta meg a szexuális életedet ez a könyv?

Hát például abban, hogy sokkal több és változatosabb szexuális élményeim lettek, miután áttértem a poli életformára… Ami aztán egyébként az „alap” kapcsolatomra is visszahatott, felpezsdítette, megfűszerezte. De még ha valaki monogám, akkor is szintet léphet a szexuális élete a könyv elolvasása után. Például fontos azt megérteni, hogy tök normális, ha egy férfi épp nem kívánja a szexet a barátnőjével. Van ilyen, ez nem jelenti, hogy a kapcsolat romokban hever, és azt sem, hogy a csaj ne lenne vonzó, vagy ne szeretnék egymást. Egyszerűen emberek vagyunk mind, a pasik is. Van olyan, hogy nem kívánják a szexet. Ugyanígy az is normális, ha egy nő kívánja vagy épp nem kívánja – ennek sem kell nagyobb feneket kerekíteni a kelleténél. Nekem az az érzésem, hogy nagyon sok párnál ez komoly konfliktusforrás. Ebben és sok ehhez hasonló, szexre vonatkozó kérdésben is üdítően újszerű, egészséges és élhető válaszokat ad a könyv.

Luca: Mit javasolsz annak, aki elé a párja odaáll ezzel a könyvvel, no meg azzal a vérfagyasztó vallomással, hogy úgy érzem, beleszerettem valaki másba?

Karola: Azt, hogy fel a fejjel! Nem te vagy az első ember, aki ilyen helyzetbe kerül. Légy bátor, és adj a könyvnek egy esélyt! A végén még mindig dönthetsz úgy, hogy ez nem a te utad.

Franklin Veaux, Eve Rickert: Nyitott szívvel több kapcsolatban – Etikus poliamoria elméletben és gyakorlatban (Bioenergetic Kiadó, 2022) – ITT TUDOD MEGRENDELNI.