2024. november 18.
A legkézenfekvőbbnek látszó magyarázat Trump győzelmére az, hogy a választók szexisták és rasszisták, ezért inkább szavaztak egy szexuális zaklatással többszörösen megvádolt, xenofób alakra, és szavaztak volna bárki hímneműre, csak hogy ne kerüljön egy színesbőrű nő az elnöki székbe. Feministaként is azt mondom, hogy ez az értelmezés leegyszerűsítő, és tévútra visz. Az okokat sokkal inkább a kontextusban, és a progresszív oldal következetlenségében kell keresni.
2023. január 23.
Terhességmegszakítás és mesterséges megtermékenyítés: az érem két oldala. Az Abortusztörténetek és a Mennyit adtál érte? c. könyveket olvastuk.
2023. január 11.
Az abortusztilalom vagy -korlátozás nemcsak a nők alapvető jogait sérti, hanem egy sor káros következménnyel jár a társadalom egésze számára. Lennének hatékony megoldások az abortuszok számának csökkentésére, de a genderellenes mozgalom azokat is a „halál kultúrájának” megnyilvánulásai közé sorolja.
2019. január 9.
Az Európai Unió országain belül nem létezik egységes abortusztörvény. A legszigorúbb jogszabályok Írországban, Lengyelországban, Máltán és Észak-Írországban vannak/voltak érvényben. Az írországi teljes alkotmányos tilalmat tavaly május 25-én oldották fel – népszavazással. Hogyan érte el ezt a hatalmas változást az ír nép? Milyen volt ezt köztük megélni, és velük együtt reménykedni?
2018. szeptember 20.
Egy amerikai anyuka kiakadt. Elmondja, szerinte miért igazságtalan a nőket hibáztatni az abortuszért. Blogunkon közreadjuk a twitter-folyamát. Íme egy provokatív érv, hogy miért kellene végre elkezdeni a férfiakat is számon kérni az abortuszok miatt.
2017. november 21.
A nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése. Nevezhetnénk persze a család szentsége meggyalázásának is, ha van, akinek úgy jobban tetszik. De a kormányt úgy tűnik, egyik megközelítésből sem zavarja a probléma, ugyanis a meghívás ellenére senkit sem delegált az európai nőjogi szervezeteket tömörítő feminista hálózat, a WAVE nemzetközi szakmai konferenciájára. Még az általa generált álcivil szervezeteket, például az Alapjogi Központot sem, pedig az Európa Tanács jó gyakorlatokat rögzítő áldozatvédő dokumentuma, az Isztambuli Egyezmény ellen kirohanó, jogi szövegében „teremtett nemekről”, a napokban pedig, bizonyára Puzsér Róbert írásai által inspirálva, „feminista genderkurzusról” hadováló Szánthó Miklósra igazán ráfért volna némi tájékozódás. (Ehhez képest csak a kisebb probléma, hogy már megint nem láttuk a mostanában kevesebb vizet zavaró Tamási Erzsébetet sem.)
