abortusz
Az én testem, a te tested, a mi testünk 2. fejezet: A lengyel abortuszjog sorsa fontos figyelmeztetés Magyarországnak
Lengyelországban a kormányváltás a várakozásokkal ellentétben mégsem oldotta meg a szigorú abortusztörvény problémáját. Vonjuk le a tanulságot: azt a politikai erőt, amelynek bizalmat szavaztunk, hatalomra kerülése után számon kell kérni - Magyarországon is.
Az én testem, a te tested, a mi testünk 1. fejezet: A nők testi autonómiája elleni támadások Lengyelországban és Magyarországon
Hogyan függ össze az abortusz szabályozása a politikai trendekkel Lengyelországban és Magyarországon? A cikk egyik vendégszerzője Aleksandra Michalczyk lengyel aktivista.
Fehér férfi jelölt sem verte volna meg Trumpot
A legkézenfekvőbbnek látszó magyarázat Trump győzelmére az, hogy a választók szexisták és rasszisták, ezért inkább szavaztak egy szexuális zaklatással többszörösen megvádolt, xenofób alakra, és szavaztak volna bárki hímneműre, csak hogy ne kerüljön egy színesbőrű nő az elnöki székbe. Feministaként is azt mondom, hogy ez az értelmezés leegyszerűsítő, és tévútra visz. Az okokat sokkal inkább a kontextusban, és a progresszív oldal következetlenségében kell keresni.
Két dolog van, amiért egy nő mindenre képes...
Terhességmegszakítás és mesterséges megtermékenyítés: az érem két oldala. Az Abortusztörténetek és a Mennyit adtál érte? c. könyveket olvastuk.
Abortusz: miért fontos a döntés szabadsága?
Az abortusztilalom vagy -korlátozás nemcsak a nők alapvető jogait sérti, hanem egy sor káros következménnyel jár a társadalom egésze számára. Lennének hatékony megoldások az abortuszok számának csökkentésére, de a genderellenes mozgalom azokat is a „halál kultúrájának” megnyilvánulásai közé sorolja.
„Nem az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztése ártalmas a családokra, hanem az erőszak”
A nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése. Nevezhetnénk persze a család szentsége meggyalázásának is, ha van, akinek úgy jobban tetszik. De a kormányt úgy tűnik, egyik megközelítésből sem zavarja a probléma, ugyanis a meghívás ellenére senkit sem delegált az európai nőjogi szervezeteket tömörítő feminista hálózat, a WAVE nemzetközi szakmai konferenciájára. Még az általa generált álcivil szervezeteket, például az Alapjogi Központot sem, pedig az Európa Tanács jó gyakorlatokat rögzítő áldozatvédő dokumentuma, az Isztambuli Egyezmény ellen kirohanó, jogi szövegében „teremtett nemekről”, a napokban pedig, bizonyára Puzsér Róbert írásai által inspirálva, „feminista genderkurzusról” hadováló Szánthó Miklósra igazán ráfért volna némi tájékozódás. (Ehhez képest csak a kisebb probléma, hogy már megint nem láttuk a mostanában kevesebb vizet zavaró Tamási Erzsébetet sem.)
