11 kérdés, mielőtt férjhez mész

Harminc környékén mindenki facebook oldala átalakul. Hirtelen elkezdenek megjelenni az esküvős, babázós posztok. Régi ismerősök, volt osztálytársak, exek, unokatesók kezdenek bele a házasság-baba-család projektbe (és osztják meg ezt ország-világgal). De vajon nem kellene-e végre neked is beállnod ebbe a sorba? Hogy segítsünk a döntésben, összeszedtük a 11 legfontosabb kérdést a témában. Őszintén tedd föl magadnak mindet, mielőtt te is úgy döntesz, hogy házasodásra és/vagy gyerekvállalásra adod a fejed!

1. Mit akarok bizonyítani?

Gyakori, főleg 30 fölött járó nőknél, hogy úgy érzik, „le vannak maradva”. Hogy mivel nekik még nem jött össze egy tartós kapcsolat / férj, biztos valami baj van velük. Ezért, hogy önmaguknak is bizonyítsák az ellenkezőjét, hirtelen lejjebb engedik a lécet – és bevállalnak egy közepes minőségű, vagy akár annál is rosszabb kapcsolatot is.

Ha valaha is átfutott az agyadon az a gondolat (bármilyen formában!), hogy „mit gondolhatnak rólam, amiért nekem még nincs komoly kapcsolatom/férjem/gyerekem”, mindenképpen gondold újra az eljegyzésről való döntést! Mert fennáll a veszélye, hogy nem is azért akarsz hozzámenni a párodhoz, mert tényleg boldoggá teszitek egymást – hanem egyszerűen azért, hogy bizonyíts. Magadnak és a világnak.

Nem azt mondom, hogy így van. Hanem azt: tedd fel magadnak a kérdést, hogy így van-e.

Mert az olyan házasság, amit a megfelelési kényszer hívott életre, biztosan nem lesz boldog és tartós.

2. A pasim tényleg a társam?

Bár manapság egyre gyakoribbak az egyenlőségre épülő párkapcsolatok, ahol a férfi is (legalább) 50%-ban kiveszi a részét az otthoni teendőkből, még mindig sok az olyan pasas, aki ezek alól szívesen kihúzná magát.

Éppen ezért fontos feltenni magadnak a kérdést: a pasim tényleg a társam a házimunkában? Vagy csak ímmel-ámmal besegít, ha nem tudja sehogy megúszni?

Gyakori, hogy a kapcsolat elején a férfi még aktívabb, segítőkészebb, hogy ezzel is jó benyomást tegyen a szerelmére. De ahogy az idő telik, úgy hagy lejjebb ez a lelkesedés. És a nő egy nap azon veszi észre magát, hogy egyre több mindent csinál ő maga a ház körül. Ilyenkor lehet hallani különféle indoklásokat, magyarázkodást: „Nekem nagyobb a tisztaságigényem, ezért takarítok én többször!” vagy „Igaz, hogy én csinálom a házimunka nagy részét, de hát őt annyit dolgoztatják a munkahelyén, mindig hullafáradtan ér haza!”

Ha te is úgy érzed, hogy rendszeresen rád maradnak a dolgok otthon (és hogy ezt még igyekszel is kimagyarázni a barátnők előtt...), akkor mindenképp gondolkozz el, hogy tényleg jó-e neked ez a kapcsolat. És hogy mi lesz így később.

Mert ha már most ennyire egyenlőtlen a felállás, akkor egy esetleges esküvő/gyerekprojekt után EGÉSZEN BIZTOSAN te is úgy jársz, mint anyáink generációjának túlnyomó része: hogy rád marad minden meló a gyerek(ek) és a háztartás körül! Ami pedig egyenes út ahhoz, hogy 45 éves korodra teljesen kiégj. Úgyhogy inkább most legyél bölcs és előrelátó, és vizsgáld meg a kapcsolatod minőségét őszintén ilyen szempontból is.

3. Akarok-e szülni?

Manapság egyre több helyről ömlik ránk az az üzenet, hogy „szülj te is!”. Nemcsak a kormány propagandagépezete tolja ezt lépten-nyomon az arcunkba, de gyakran a szüleink generációja is. Kinek ne szegezték volna már neki a kérdést, hogy „Na és mikor lesz unoka?”

Azonban a gyerekszülés nem való mindenkinek. Egy új életet hozni a világra hatalmas felelősség, amit csak alapos átgondolás és felkészülés után szabadna bárkinek is bevállalni. (Híres az a népi bölcsesség, miszerint ha a jogosítványhoz tanfolyamot kell végezni, a gyerekszülést miért nem kötik ugyanígy valamilyen előzetes felkészítéshez?) 

Ha te sosem érezted magadban a vágyat, hogy anya legyél, ha ez téged taszít, ha egy ordító pólyás mellől fejvesztve menekülsz a villamos másik végébe: akkor lehet, hogy a gyerek-projekt nem neked való.

És ettől nem leszel rosszabb ember.

Tény, hogy a Föld túlnépesedett, és ki tudja, milyen jövő vár ránk és a gyerekeinkre. Az a gyerek, aki most születik, egy klímakatasztrófa sújtotta világba érkezik, ahol egyáltalán nem garantált, hogy békés nyugdíjasévei lesznek… Persze, senki nem ismeri pontosan a jövőt. Nem lehet megjósolni, milyen élete lesz a gyerekednek. De ha nem érzed úgy, hogy szeretnél szülni, és ráadásul még a világ jövője is aggaszt, akkor lehet, hogy számodra az a helyes döntés, ha tudatosan gyermektlen maradsz.

Akárhogy is döntesz, tudd: ez a te saját, személyes döntésed. Alaposan gondold át, és ne hagyd, hogy bárki befolyásoljon. Vizsgálj meg minden érvet és ellenérvet, és dönts úgy, ahogy TE MAGAD a legjobbnak látod a saját életed szempontjából.

4. Hogyan akarok szülni?

Ha az előző pontban – sok-sok gondolkodás után – végül is arra jutottál, hogy igenis szeretnél szülni, akkor itt a következő nagy kérdés: hogyan.

Ugyanis a hagyományos szülés manapság sajnos azt jelenti, hogy

– befekszel egy kórházba, pedig nem is vagy beteg

– fekvő helyzetben kellene tolnod, pedig a természetes pozíció valamifajta guggolás lenne (de hát a nagytiszteletű nőgyógyász professzor csak nem fog a földön gubbasztani veled, hogy bábaként türelmesen és megértően kisegítse a babádat!) 

– ha néhány óránál tovább tart a vajúdásod (márpedig szinte mindenkinek tovább tart, ez egy ilyen biológiai dolog), akkor szépen elalatatnak és felvágnak (és még meg is győznek róla, hogy a te érdekedben történt), ami azt is jelenti, hogy szinte biztosan minden újabb gyereknél is műteni fognak… ennyit arról, hogy a szülés a legmélyebb női élmény, amit minden nőnek át kell élni egyszer... hát, te már nem fogod :/

– ha mégis engednek hüvelyi úton szülni, jó eséllyel átszakad a gátad (jupí!). Hogy ezt elkerüljék, bevett orvosi gyakorlat a gátmetszés… amit után aztán össze kell varrni. (Nem akarok itt belemenni a „férjöltés” jelenségének elmesélésébe… mindenki kattintson a linkre, és rettenjen meg egyedül.)

Ez a fenti kis összefoglaló csak egy rövid lista azokról a borzalmakról, amik tömegesen történnek a magyar szülészeteken, és ami ellen a Másállapotot a szülészetben mozgalom évek óta igyekszik tenni. Persze ezek az extrém esetek, van pozitív példa is.

De tény, hogy rendszerszintű problémák vannak a magyar szülészeti ellátásban. Éppen ezért mielőtt teherbe esnél, mindenképpen olvass alaposan utána ennek az egésznek! Olvass minél több személyes beszámolót (a Másállapot oldal gyűjti ezeket, kövesd be őket facebook-on!) és legyél tisztában vele már jó előre, milyen alternatív lehetőségeid vannak a kórházi szülés helyett (szülésház, otthonszülés, orvos nélküli szülés, bába). Ezek pozitívumait és negatívumait is ismerd meg, és így hozz egy jól átgondolt, egyéni döntést!

5. A párod akarja-e a gyereket?

Függetlenül attól, te magad (őszintén!) mire vágysz, ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy a párod maga szeretne-e gyereket. Közhely, de sajnos gyakori, hogy a nő beszéli rá (rossz esetben: manipulálja bele) a párját a babaprojektbe. Persze, azonnal hozzáteszem, ennek az ellenkezője is igaz: van olyan, nem is kevés, ahol a férfi akarja igazán, a nő pedig csak belemegy, hogy a kedvére tegyen.

Mindenesetre a lényeg, hogy a pár mindkét tagjának akarnia kell ezt.

Ha pedig valamelyikőtök nem akarja, akkor a másik ne beszélje rá, ne könyörögje ki, ne manipulálja bele ebbe!

Gondold csak el: tényleg boldog leszel te egy életen át azzal a tudattal, hogy a párod igazán nem is akarta ezt az egészet?

Tényleg olyasvalakitől akarsz gyereket, aki csak „beadta a derekát”, de igazából egy másfajta életre vágyik?

Mert én mondom, egy ilyen család nem lesz boldog család…

Akkor már inkább maradj örökre gyerek nélkül, mint hogy növeld a boldogtalan, egymást kötelességből elviselő családok számát! És ezzel el is jutottunk a következő kérdéshez:

6. Nincs-e valami, amit inkább csinálnál az életben?

Mi az a tevékenység, munkakör, hobbi, művészeti ág, kihívás az életedben, ami a legjobban lelkesít? Amit, ha lehetne (ha például fizetnének érte), legszívesebben főmunkaidőben űznél? Van ilyen?

Mert ha van, akkor fel kell magadnak tenned a kérdést: nem járnál-e jobban, ha az életedet ennek szentelnéd? Ahelyett, hogy férjhez mész, gyereket szülsz és beállsz élni ugyanazt az életet, amit anyukád is élt?

Van döntésed.

A mai világban szerencsére minden nőnek van döntése. Megteheted, hogy nem követed az elvárásokat, és saját utadat járod. Rengeteg példa van ilyenre: nők, akik élsportolók, vállalatvezetők, művészek, tudósok lettek. És jó esetben a saját döntésük volt, hogy mindezt család mellett, vagy család helyett érték el.

Számodra is megvan ez a döntési lehetőség.

Megteheted, hogy leszarod az ismerősök és rokonok nyomasztását, nem mész férjhez és nem szülsz, helyette csak azért is megalapítod azt a batikolttáska-varró startup-ot, megírod azt a regényt, beadod azt az álláspályázatot, lefutod azt az ultramaratont, megszerzed azt a doktori címet. Tényleg csak rajtad áll, hogy döntesz, és nem leszel kevesebb ember attól, ha nem a „hagyományos” utat járod.

Ahogy persze attól sem lesz kevesebb ember valaki, hogy a hagyományos utat járja. A lényeg, hogy te magad dönts a sorsodról, és ne mások elvárásait kövesd!

7. Na és mi a helyzet a szexualitással?

Gondolkoztál már azon, hogy ha a szexualitás egy spektrum és mindenki egy kicsit biszexuális, akkor te vajon mennyire vagy az? Nem?

Akkor, mivel ez egy gender blog… Tudományos tény, hogy az emberek nagy része valahol a hetero- és homoszexuális között helyezkedik el a szexualitás spektrumán, tehát egy kicsit mindeni biszexuális. Ez lehet, hogy csak annyit jelent, hogy egyszer az életben láttál egy vonzó nőt, vagy fantáziáltál már leszbikus kalandokról. De ha már egyszer is megtörtént ez, akkor nagy hírem van: te se vagy 100%-ig heteroszexuális! ;) Viszont a jó hír: hogy ezzel nincs semmi gond. Mind így vagyunk ezzel, ne aggódj!

Ami viszont fontos kérdés ezzel kapcsolatban, hogy mennyire vagy közel a heteroszexuális véglethez. Sok nő a heteró házassága felbomlása után, a negyvenes évei közepe táján ébred csak rá, hogy valójában full biszex és a nők is ugyanúgy érdeklik! Sőt, van, aki ekkor döbben rá, hogy igazából a leszbikus véglethez áll közel, és ezért innentől csak nőkkel akar randizni… igen, ilyen is van.

És ha már komoly kérdéseket teszel föl magadnak, akkor miért ne tennéd föl ezt is: te mennyire vagy heteró? Nem lehetséges, hogy csak a társadalmi nyomás miatt váltál azzá, de legbelül mindig is voltak biszex vagy leszbikus vágyaid?

Ugyanis ez is döntő erejű lehet abban, hogy férjhez menj-e vagy sem. Főleg a következő kérdéssel összefüggésben…

8. Monogámia... az vajon neked való-e?

Egy hagyományos házasságban kimondatlan elvárás, hogy egy életen keresztül ugyanazt a férfit szeresd. Ez viszont van, akinek nem megy.

Sőt, megkockáztatom, hogy a többségnek nem megy… és az a kivételes, aki soha életében nem néz rá másra. Persze ha valaki sose nézne rá másra, az is tök oké: ha te full monogám vagy, és ugyanaz az egy partner tökéletesen kielégíti minden testi-lelki szükségletedet egy életen át, az szuper! Akkor már csak arról kell megbizonyosodnod, hogy a partnered is ugyanígy van vele, és tietek a klasszikus holtomiglan-holtodiglan típusú élet.

Azonban kevés az ilyen. Ha őszinték vagyunk, inkább azt látjuk, akárhova is nézünk, hogy recsegnek-ropognak a hosszú távú párkapcsolatok, félre-félrenéznek az emberek, tömegjelenség a megcsalás, szeretőtartás.

És ez azért van, mert nem vagyunk őszinték magunkkal.

Mennyire más lenne minden, ha már a legelejétől kezdve úgy menne mindenki bele a párkapcsolatba, hogy jó eséllyel mindkettőtök számára lesz olyan életszakasz, hogy megkívántok valaki mást. És hogy ez nem feltétlen jelenti azt, hogy valami baj van a kapcsolatban. (Jelentheti azt, de nem feltétlen kell, hogy azt jelentse.) Hanem hogy ez egy sima biológiai tény: a hormonok néha meghülyítik az embert. De ettől még az alap kapcsolatod működhet jól és lehet erős.

Vannak egyébként, akik mindezt tényleg így gondolják – és így is élnek. Úgy hívják őket, poliamor emberek. (Itt a Szabadnemen is írtunk már róluk.) A poliamoriában élők gyakorlatilag egy etikus nyitott kapcsolatot építenek, amiben nem megcsalják a partnerüket, hanem a partnereik tudtával és beleegyezésével tartanak fönn több, egyidejű szerelmi kapcsolatot is.

Ha úgy érzed, mi sem állhat távolabb tőled, mint egy ilyen nyitott kapcsolat, semmi gond. Nem kell így élned, ha téged ez taszít. De mielőtt elkötelezed magad egy monogám házasságba, tartozol magatoknak annyival, hogy legalább egyszer átgondolod, miért nem lenne jobb egy nyitott kapcsolat számodra. 

Illetve: számotokra. Mert mielőtt aláírtok bármit is az anyakönyvvezető előtt, érdemes erről alaposan elbeszélgetnetek egymással. Hogy tényleg egy életen át csak egymással akartok... vagy esetleg lennének azért ilyen-olyan egyéb vágyaitok?

Ezt minden házasulandónak érdemes lenne előre tisztázni. Őszintén, kertelés és ítélkezés nélkül. Magatokat kímélitek meg a pofára eséstől. 

Mert jobb még idejében tisztázni, ha az egyikőtöket a szvingerezés, a kötözős szex vagy az édeshármas hozza igazán lázba, míg a másik egy életen át tartó, hűséges monogám kapcsolatot akar. Boldogtalanok lesztek, ha ennyire eltérnek az igényeitek, és még csak nem is tudtok róla!

9. Hajlandó-e a párod dolgozni a kapcsolaton?

Ha egy lapon vagytok is a szexualitás és a mongámia/poliamoria kérdéseiben, akkor is vannak még buktatók. Ugyanis a hagyományos, kétszereplős, heteró kapcsolatoknak is elengedhetetlen feltétele a jó kommunikáció és a közös párkapcsolati munka. Hogy ez mit jelent?

Például azt, hogy nem mentek bele játszmákba, nem manipuláljátok egymást. Nem feltételeztek semmilyen hátsó gondolatot a másik szavai mögött, és ti magatok sem várjátok el, hogy a párotok a gondolataitokban olvasson. Hanem mindent egyenesen, nyíltan, őszintén kommunikáltok egymás felé.

Ha gyakori a kapcsolatodban a

– „Mi bajod már megint?” „Semmi” jellegű párbeszéd

– a sértődés

– a végeérhetetlen, mindig ugyanarról szóló viták

– a teljesíthetetlen, irracionális elvárások

– az, hogy hiába magyarázod, úgysem érti, mert nem akarja érteni

– a szexszel való zsarolás

– és úgy általában, a játszmázás és egymás manipulálása

akkor mindenképp ki kell ezeket gyomlálnotok, mielőtt házasságon töritek a fejeteket! Mert egy ilyen kapcsolatot papírral is megszentelni, na az a tuti szívás.

A jó hír, hogy – ha mindketten akarjátok, és hajlandóak vagytok energiát fektetni bele – akkor lehetséges helyrehozni ezeket a rossz mintákat. Lehetséges egy jobban működő, kevésbé defektes kapcsolatot kialakítani. Vannak rá módszerek, például az Erőszakmentes kommunikáció technikája, melyet akár könyvekből, akár tanfolyamokon bárki el tud sajátítani. Olvass utána annak is, mik azok a „játszmák” egy kapcsolatban. Sőt, érdemes lehet elgondolkozni a párterápián, illetve bármilyen közös, csak nektek szóló programon, ami kizökkent titeket a hétköznapok megszokásából.

Ha pedig a párod nem hajlandó közösen dolgozni a kapcsolat építésén, akkor jó eséllyel nem alkalmas rá, hogy hozzákösd az életedet. És akkor, akármennyire is fáj, jobban teszed, ha nemet mondasz a lánykérésre.

10. Ugye nem bántalmazó?? Igen, egyetlen egy pofon is több, mint amit egy férjjelöltnek el lehet nézni!!

Mindig meglepődök, hogy ezt még mondani kell, de sajnos az az általános tapasztalat, hogy a nők gyakran elnézik a „kisebb” aggresszív tetteket, és mentegetik a pasijukat. „Olyan jó ember, csak néha elveszti a fejét!” vagy „Egy pofon mindenkivel előfordul, de utána megbánta!” Illetve ennek extrémebb esetei is vannak, például a „Mindig vigyáz, hogy ne hagyjon nyomot...” és a „Csak olyankor üt, amikor én provokálom...” jellegű magyarázatok.

Figyeljetek: ha egyszer is kezet emelt rád (vagy bárkire), akkor ott nem vagy biztonságban. Akkor az a férfi nem lesz jó férj. 

Nem, nincs kifogás. Ne magyarázd ki. Ne keress indokokat.

Van olyan férfi, aki soha életében nem emel kezet a nőre. Keress ilyet. Azt meg, aki egyszer is megtette, hagyd ott

Jobban jársz, hidd el. Hosszútávon biztosan. Rengeteg rendes pasi van a világban (és valljuk be, még többen lennének, ha általános gyakorlattá válna, hogy az első ütés után otthagyja a pasit a nő… minden nő, kivétel nélkül). Szóval, ne gondold, hogy neked nem jár ennél jobb. Igenis jár. Megérdemled a boldogságot, a békés, félelemmentes életet.

Lehet, hogy tovább kell keresgélned, várnod még néhány évet, hogy megtaláld azt a férfit, akivel mindenben összeilletek, és nem bántalmazó. De hidd el, megéri.

Inkább legyél szingli, mint hogy egy bántalmazó (vagy a bántalmazásodra bármikor képes) férfival élj.

11. Mit tanácsolnak a barátnőid?

Kérd meg a barátnőidet, hogy legyenek teljesen őszinték hozzád, és mondják el, mit gondolnak a férjjelöltedről, a kapcsolatotokról. És ne sértődj meg, ne kapd fel a vizet akkor se, ha olyat mondanak, amivel nem értesz egyet. 

Igen, lehet, hogy nem fog tetszeni az (őszinte) válaszuk. És igen, lehet, hogy igazából tévednek. De akármit is mondanak, az biztos, hogy más szemszögből látják a dolgokat. És még ha egy-két dologra nem is látnak rá jól, azért valami igazság biztos lesz abban, amit mondanak. (Főleg, ha érzékenyen érint a mondandójuk: ilyenkor érdemes lehet megvizsgálni önmagadat, és rájönni, miért reagálsz így… hogy nem valami olyasmire tapintottak-e rá, amit még magadnak is félsz bevallani.)

Ha pedig a barátnőid egyöntetűen az aggodalmukat fejezik ki akár a pasiddal, akár a kapcsolatotok minőségével összefüggésben, akkor az intő jel lehet, hogy nem szabad (még?) házasságon gondolkoznod vele.

––––––––––

Anyáinknak és nagyanyáinknak sokkal nehezebb életük volt, mint nekünk. Nekik kevesebb lehetőségük volt választani – ha volt egyáltalán.

Nekünk, 21. századi fiatal nőknek már jobb dolgunk van. Megtehetjük, hogy mi magunk vesszük a kezünkbe az életünk irányítását, és úgy hozzuk meg minden döntésünket, hogy a saját boldogságunk az első. Mert jogunk van boldognak lenni.

Egy életünk van csak, úgyhogy érdemes megfontoltan dönteni a nagy kérdésekben.

Akárhogy is válaszolsz a fenti kérdésekre, őszintén kívánom neked, hogy megtaláld a boldogságot akár a partnered (vagy partnereid) mellett, akár egyedül – egy életen át.

Kendős Karolina

 

Kommenteléshez katt ide!

 

Kapcsolódó írások a Szabadnemen:

Sose szabadkozz azért, mert erős nő vagy!

Tisztán a szexről – Mítoszok az orgazmusról

Interjú két biszex lánnyal az etikus nyitott kapcsolatokról

Szextippek: 11 tanács egyenrangú párkapcsolatban