történelem

Nő, Élet, Szabadság

A női jogok legradikálisabb kísérlete most is zajlik, ráadásul talán a legváratlanabb helyen: Kurdisztánban.

Tényleg mindig benne volt a homoszexualitás a Bibliában?

Kevesen tudják, hogy 1946-ig nem szerepelt a Bibliákban a homoszexualitás szó. Helyette az eredeti görög fogalmat „fiúmolesztáló”-nak fordították. Ezeken a helyeken tehát a Biblia eredeti szövege nem a két felnőtt férfi közötti homoszexualitást ítéli el, hanem a fiatal fiúk megrontását (ami gyakorinak számított az ókorban). Interjú a téma kutatójával.

Szerelem, kolbász, kommunizmus – Egy parasztasszony élete a 20. században

Milyen volt egy tipikus nő sorsa a 20. század során?

Férfiak is, nők is megfordultak az ágyukban: biszexualitás a történelemben 2.

„Levelet írtál, buzi-e vagy?”

Elhazudott egyenlőség

 Szeretném, ha képzeletben elindulnál egy olyan futóversenyen, ahol ketten vagytok. A te lábad össze van kötve. A szabaly az, hogy le kell futni 1000 métert. Sőt, bele is szabad rúgni a másikba – de csak annak szabad, akinek nincs összekötve a lába. — Miczki Tamara vendégposztja.

Feministák, szexuális lelkesedők és az ember lelki neme

Hogyan alakult ki a prűd, viktoriánus társadalomból a mai, átszexualizált kultúra? Milyen szerepe volt ebben a folyamatban az orvostudománynak és a szexológiának? Miért gondolták a 19. századi konzervatív hangadók, hogy a feministák betegek? Kik voltak az első szexuális lelkesedők, akik megágyaztak a szexuális forradalomnak? Miért kezdték a pszichológusok és pszichiáterek az ember lelki nemét kutatni? Cikkünk bemutatja a szexológia születését, valamint a nemi elhajlás fogalmát, amiből később a homoszexualitás és a transzneműség fogalmai kialakultak.

Minden, ami emberi

(Válasz Puzsér Róbert „Politikai korrektség és genderizmus” című cikkére)  Beszélgessünk a mítoszokról.  A mítosz az ember számára még érthetetlen, ezért félelmetes természeti és társadalmi erők fantasztikus tükröződése, ezeknek öntudatlanul is művészi feldolgozása a nép képzeletében (lásd: sulinet.hu). A mítosznak tehát van valóságalapja: valamilyen félelmetes jelenség, amire mindenképpen magyarázatot kell adni. Időnként még azon az áron is, hogy a valóságtól teljesen elrugaszkodott meséket találunk ki rá. A mítoszoknak egyébként mindig is fontos szerepe volt az emberiség kultúrtörténetében: akár azért, mert általuk egy-egy népcsoport összekovácsolódott és nemzetté vált; akár azért, mert általuk boszorkányperekben lehetett elítélni és kiirtani emberek millióit.  A mítosz természetesen egy irodalmi kategória, és érdekes módon sok rokonságot mutat a ma igen divatos összeesküvés-elméletekkel.

Hogyan ne legyünk esszencialisták?

Az előző részekben a biológiai esszencializmus kérdését vizsgáltuk meg, és bemutattuk, milyen kézzelfogható következményei (pl. törvényhozás, nemi alapú diszkrimináció stb.) lehetnek annak, ha a korszellem esszencialista. Ebben a részben azzal foglalkozunk, milyen alternatívái vannak az esszencialista gondolkodásnak, és példákat hozunk arra, hogy hogyan lehet megmagyarázni bizonyos társadalmi jelenségeket anélkül, hogy a biológiai meghatározottsághoz foggal-körömmel ragaszkodnánk.A lenti gondolatmenetben senki nem tagad biológiai tényeket: meg fogjuk látni, hogy a biológiai tények + a történelmi-kulturális környezet együttes figyelembevételével is le lehet írni a női-férfi nemi szerepek kialakulását és fönnmaradását.

Nő vagy férfi? A nőiesség és férfiasság felmérése a pszichológia hajnalán

Ebben a részben azt vizsgáljuk meg, hogy miután a biológiával végül is nem tudták alátámasztani a férfi-nő megkülönböztetést a 20. század első felében, miként próbálták meg ezt a pszichológia éppen kialakulóban lévő, új módszereivel alátámasztani.

Szexizmus a 19. században

A bejegyzés első részében az osztályi és nemzeti hovatartozásra alapuló biológiai esszencializmus túlkapásait vizsáltuk meg. Ebben a részben arról lesz szó, miképpen befolyásolta az esszencialista gondolkodás a nők jogait és a társadalmi nemek (gender) kérdéskörét a 19. század és kora 20. század során.

Homoszexualitás a 20. században – 3. rész: a szexualitás kialakulásának társadalmi okai

A fordítás eredetije Sandra Lipsitz Bem: The lenses of gender című könyvének Gender Polarization című fejezetében található.Lásd még: Homoszexualitás a 20. században – 1. rész: FreudHomoszexualitás a 20. században – 2. rész: Freud pszichoanalitikus követőiA legelső tudományos érvek a homoszexualitás betegségnek tekintése ellen ironikus módon épp a McCarty-korszak boszorkányüldözéseinek idején merültek fel. A két legkorábbi tudományos érv a következő volt. Elsőként említhetjük azt a tényt, hogy a homoszexualitás túl gyakori jelenség ahhoz, hogy betegségeként kezeljék ahelyett, hogy az emberi szexualitás egy normális változataként kezelnék. Másodszor, a korábban említett Bieber-féle tanulmány kritikájával és cáfolatával kiderült az is, hogy a homoszexuálisok között túlontúl sokan semmilyen orvosi kezelésre nem szorulnak, mentálisan teljesen egészségesek: a homoszexualitás és a mentális rendellenességek között végül is nem lehetett tudományosan kimutatni semmilyen kapcsolatot.

Homoszexualitás a 20. században – 2. rész: Freud pszichoanalitikus követői

A fordítás eredetije Sandra Lipsitz Bem: The lenses of gender című könyvének Gender Polarization című fejezetében található.Lásd még: Homoszexualitás a 20. században – 1. rész: FreudAz 1930-as évek után a Freud nyomdokaiban járó kutatók legalább három alapvető ponton változtatták meg az eredeti elmélet lényegét. Bár nem mindegyik változtatás érintette a szexuális tárgyválasztás kérdéskörét, végeredményben mégis az lett a hatásuk, hogy egyrészt lerombolták Freud eredeti elméletének radikalizmusát (amivel eltörölte a heteroszexualitás kiváltságosságát), másrészt megszüntették azt a kezdetleges társadalmi toleranciát, mely a homoszexualitás Freud általi elemzése nyomán épp meszületett volna.A három pont, melyen az eredeti elméletet megváltoztatták, a következő.

Homoszexualitás a 20. században – 1. rész: Freud

A fordítás eredetije Sandra Lipsitz Bem: The lenses of gender című könyvének Gender Polarization című fejezetében található. A 20. században a homoszexualitást mint szexuális irányultságot a pszichológia és pszichiátria vizsgálta, ennek alapjait pedig (mint sok más területen is) Sigmund Freud rakta le. A freudi hagyomány sokkal több figyelmet fordított a férfiakra, mint a nőkre, így ezt az androcentrikus súlyponteltolódást sajnos az én tárgyalásomnak is tükröznie kell.Jóllehet Freud követői a pszichoanalízis elméletét később arra használták, hogy a heteroszexualitást kiváltságossá, a homoszexualitást pedig betegséggé nyivánítsák, Freud eredeti leírása annyira darwinista volt, hogy magának a heteroszexuális kultúrának jelentett (vagy jelenthetett volna) kihívást. Az evolúció emélete azt állítja, hogy a fajok, melyek ma a bolygót benépesítik, a biológia és az adott környezet kölcsönhatásának nyomán fejlődtek ki. Amit Darwin a fajok törzsfejlődéséről gondolt, azt gondolta Freud a lélek egyedfejlődéséről, valamint arról, amit úgy hívott, hogy az egyén szexuális „tárgyválasztása” (Freud, 1905/1962, 11.o.). Épp úgy, ahogy Darwin az embert biológiai fajjá minősítette le, mely csupán egy a sok, véletlenek során kialakult faj közül, Freud a heteroszexualitást minősítette le azáltal, hogy kijelentette, az nem más, mint – a homoszexualitáshoz hasonlóan – a gyermeki pszichoszexuális fejlődés egy lehetséges kimenete.

Nemi elhajlás: szexológia a 19. században

A fordítás eredetije Sandra Lipsitz Bem: The lenses of gender című könyvének Gender Polarization című fejezetében található. A 19. század közepe- és végefelé Angliában, Európa bizonyos részein és az Egyesült Államokban is elkezdett fölbomlani a társadalmi berendezkedés. A felbomlás hajtómotorja két, a nemi rendet fenyegető dolog volt. Az egyik a feminista nőjogi követelések voltak. A másik pedig az volt, hogy a szexuális viselkedés mintázatai kezdtek megváltozni.Színesen mutatja be a helyzetet John D'Emilio és Estelle Freedman 1988-as történelmi összefoglalója az Egyesült Államok szexualitásáról. A városiasodás és a fogyasztói kultúra megjelenése a késő 18. és kora 19. században gyökeres változást hozott az emberek életformájában a szexualitás jelentőségét és társadalmi szervezését illetően. Amíg a szexuális kapcsolatok korábban többnyire a hitvesi ágyra korlátozódtak azáltal, hogy a szoros falusi közösségek megfigyelés alatt tartották őket, a 19. század közepe- és végefelé a városi környékeken virágzó prostitúciós üzletek és egy, elsősorban férfi homoszexuális kultúra kezdetei fejlődtek ki. Valamivel korábban ugyenezek már Európa városias részein is kialakultak. Bár ezen szexuális fejleményeknek több különböző szemszögét is lehet hangsúlyozni, ami itt jelentősnek tűnik, az a következő: mivel nagyjából egyidőben történtek azzal, hogy a feministák elkezdték a nők jogait követelni, együttesen azt az érzést keltették, hogy a 19. századi nyugati társadalom egész nemi szerkezete szemmel láthatóan szétesni készül. Több forgott már kockán itt, mint a nők jogai. Kockán forgott a politikai, társadalmi, pszichológiai, sőt a szexuális jelentése is annak, hogy mit jelent férfinek és nőnek lenni.

A „nemi identitási zavar” kezelése és megelőzése a 20. században

 A fordítás eredetije Sandra Lipsitz Bem: The lenses of gender című könyvének Gender Polarization című fejezetében található. A Freudot követő időszakban az Egyesült Államokban a pszichológia mind a homoszexualitást, mind a transzvesztitizmust a szexualitással kapcsolatban vizsgálta – nem pedig a (társadalmi) nemmel kapcsolatban. Éppen ezért ekkoriban nemigen esett szó a nemi elhajlásról (vagyis arról, amit Terman és Miles 1936-ban ,,a szexuális temperamentum elhajlásának'' nevezett). 1952-ben azonban Christine Jorgensen nemzetközi szenzációvá vált azzal, hogy férfiként utazott Dániába, de nőként tért haza az Egyesült Államokba. Bár a nemváltoztatáson áteső vagy átesni akaró emberek iránti érdeklődés a késő 60-as, korai 70-es évek során érte el tetőpontját, már 1953-ban azért kardoskodott egy endokrinológus szakorvos, bizonyos Harry Benjamin, hogy a – ahogy ő hívta – nemi identitás transzszexuális megháborodása hivatalosan is külön betegségnek minősüljön. Benjamin szerint ugyanis rengeteg elkeseredett ember szenvedett ettől az el nem ismert betegségtől; ő maga is sok embert kezelt hormonokkal már a 20-as évek óta.