nemi_sztereotípiák
A transzfób narratívák eredete és hatásuk a közösségre
Mi korbácsolhatott ekkora indulatokat az átlag olvasóban a transz közösséggel szemben, és ez milyen hatással van ez az érintettekre? Honnan erednek a transzellenes narratívák, hogyan változtak az évek folyamán, mi közük a feminizmushoz és mekkora felelőssége van ebben a médiának? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ, egy érintett szemével.
Fehér férfi jelölt sem verte volna meg Trumpot
A legkézenfekvőbbnek látszó magyarázat Trump győzelmére az, hogy a választók szexisták és rasszisták, ezért inkább szavaztak egy szexuális zaklatással többszörösen megvádolt, xenofób alakra, és szavaztak volna bárki hímneműre, csak hogy ne kerüljön egy színesbőrű nő az elnöki székbe. Feministaként is azt mondom, hogy ez az értelmezés leegyszerűsítő, és tévútra visz. Az okokat sokkal inkább a kontextusban, és a progresszív oldal következetlenségében kell keresni.
S*ex, gender, nemi identitás – történeti séta a fogalmak erdejében
Honnan ered, és mit jelent pontosan a biológiai nem és a társadalmi nem megkülönböztetése? Hogyan viszonyul mindehhez a nemi identitás?
Az óvodai neveléstől az Isztambuli Egyezményig: a genderpánik hosszú évtizede Magyarországon
Először 2009-10-ben, az óvodai nevelés alapprogramjának vitájakor tört ki Magyarországon a genderpánik. Pedig akkor a transzneműek (legalábbbis láthatóság szintjén) még a kanyarban sem voltak - a nemi sztereotípiák kerülése önmagában is elrettentő erővel bírt. Az LMBTQ-ellenesség csak ürügy.
Emberéletekbe is kerülhet a nemek közti adatszakadék
A női perspektíva hiánya gyakran akaratlanul is férfiaknak kedvező torzításokhoz vezet, melyek aztán (nemritkán valódi jó szándékkal) igyekeznek »nemsemlegesnek« beállítani magukat”
A fiú-lány barátságok előnyei
Gyakran szoktunk a gyerekekre lázadókként tekinteni, akik szembeszállnak szüleik merev gondolkodásmódjával. E narratívában nyilvánul meg a reményünk, miszerint a következő generáció képes lesz az elődök hibáit kiküszöbölni és az elfogultságukat meghaladni. Sajnos azonban ez nem mindig igaz. Sokszor figyelmen kívül hagyjuk a gyerekek konzervatív oldalát, amit legkönnyebben talán a nemi szerepekhez és sztereotípiákhoz fűződő viszonyukban lehet tetten érni. Miközben egyre több felnőtt képes a nemek kérdését változatos spektrumként kezelni, számos gyerek még mindig merev határvonalat húz „fiú” és „lány” közé, és nagy buzgalommal védi a kategóriák sértetlenségét. „A fiúk nem ugróköteleznek, és nem barátkoznak lányokkal” – okította például a fiamat egyik barátja.
A „mérgező férfiasságkultúra” hatásai és megoldása
A férfiakra kiszabott évezredes nemi sztereotípiákat nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, de változtatni lehet rajtuk.Hagyományos nemi szerepek, erős férfi vs. gyenge nő, ki hordja a nadrágot otthon, a férfiak nem sírnak... stb. Gyakran találkozhatunk ezekkel az „aranyköpésekkel” a mindennapokban. Ki mondja ezeket a kifejezéseket és miért? Legfőképpen, hogyan hat ez a társadalom férfi rétegére? Buzdítja őket önmaguk felvállalására vagy egy megfelelési kényszert és nyomást helyez rájuk? Nem lenne helyesebb az első opcióra szavazni? Hogyan találunk kiutat a „mérgező” elvárások alól, melyeket a társadalom támaszt a férfiakkal szemben és nevel beléjük gyerekkoruk óta?A „légy erős, fiam” korszakot ideje lenne egy „beszélj hozzám, támogatni szeretnélek” korszakkal felváltani. Minden hús-vér ember átél nehéz időszakokat az életében. Sokan alkohol-, drog- és egyébb függőségekben találnak megoldást, ahelyett, hogy segítséget kérnének és nyíltan felvállalnák érzéseiket. Ez ellen tehetünk!